"A szaktárca az állami mozgástér korábban lefolytatott vizsgálata nyomán egy ésszerű, vállalható kompromisszum kialakítására törekszik" - fogalmaznak az írásban adott válaszban.
Folyamatosak a tárgyalások a Malév leállása nyomán kialakult helyzet kezelésére a minisztérium és a Budapest Airport Zrt., valamint annak tulajdonosai képviselőivel. A felek közös munkacsoport létrehozását tervezik.
A repülőtér tulajdonosi jogait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gyakorolja, ez a szervezet ellenőrzi a szerződéses vállalások betartását is. A vagyonkezelési jogokat az eredeti szerződésben 75 évre adták át. A másik, a privatizációs szerződést meghosszabbították 2011 végéről 2013 végéig, mert a repülőtéren a speciális fejlesztési kötelezettségeket át kellett ütemezni az utasforgalmi adatok alakulása miatt - olvasható az NFM válaszában.
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy közel 1000 milliárd forint az az állami teher, amit a Budapest Airport Zrt.-vel kötött szerződés tartalmaz, ha a Malév felszámolásba kerül.
Az elszámoltatási kormánybiztos felolvasott a Budapest Airporttal kötött szerződésből, amely szerint "a felszámolási megszűnési összeg (...) megegyezik azzal, amely abban az esetben lenne fizetendő, ha a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megszünteti a vagyonkezelői szerződést".
Felhívta a figyelmet arra, hogy a bemutatott szerződés arra az esetre szab terheket a magyar állam számára, ha a Malév felszámolása megkezdődik.
Tájékoztatása szerint a hitelezőnek elsőbbséget biztosító úgynevezett senior adósság 90, illetve a tőkejuttatás 97 százalékát kell megfizetni a Budapest Airport fő tulajdonosának, a német Hochtief cégnek a Malév felszámolása esetén.
Budai Gyula közölte, hogy a vagyonkezelői szerződésben tételesen szerepel senior adósság címén 1,5 milliárd euró, további 60 milliárd forint a részvények ellenértékeként, 390 milliárd forint a 75 évre szóló vagyonkezelési jogért, és 15 milliárd forint ingóságok ellenértékeként.
MTI
