2001. február 27. 11:00

Egyértelmű generációs különbségek mutatkoznak a reklámok megítélésében -- áll a Társadalomkutató Intézet Rt. (Tárki) jelentésében, amely szerint a fiatalok, illetve a munkaerőpiacon aktívak ítélik meg legkedvezőbben a reklámok szerepét.

A megkérdezettek negyede akkor is magyar terméket vesz, ha ugyanolyan minőségű külföldi áru olcsóbban is megvásárolható.

Az emberek véleménye éles különbségeket mutat a reklámok megítéléséről, s a hirdetések egyes csoportokra gyakorolt hatása is eltérő -- derül ki a Tárki felméréséből. Az elsősorban a gazdasági attitűdöket és a társadalmi kapcsolatokat vizsgáló jelentés szerint a reklámok általában negatív véleményeket váltanak ki az emberekből: a válaszadók több mint fele -- többségében az idősebb korosztály -- ért részben vagy egészben egyet azzal az állítással, hogy a reklámok felesleges dolgok megvásárlására ösztönöznek. A legkisebb ellenállás a hirdetésekkel szemben a 18--29 éves korosztály körében mutatkozott, s ők azok, akik a legnagyobb arányban használják fel vásárláskor az így szerzett információkat.

Hasonló különbségek mutatkoznak a munkaerő-piaci státus esetében is, de az életkor szerepe itt is egyértelműen kimutatható: leginkább az inaktívak, közöttük is elsősorban a nyugdíjasok utasítják el a reklámokat, míg az aktívak, valamint a diákok körében magasabb az elfogadók aránya.

Bár egy-két attitűdből nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, az azonban valószínűnek tűnik, hogy a fiatalok nyitottabbak az új iránt, míg az idősebb korosztály értékrendje sokkal szilárdabb, amit a reklámok már kevésbé tudnak befolyásolni -- mondta Nagy Ildikó, a Tárki munkatársa, aki szerint az egyes csoportok eltérő anyagi helyzetének is szerepe lehet a reklámokkal szembeni attitűd kialakulásában.

Az életkor szerepét szintén kimutató, de a reklámok nagyobb elfogadottságáról tanúskodó eredménnyel zárult a GfK Hungária, a Szonda Ipsos és a Hoffmann Research International egy évvel ezelőtt a reklámok társadalmi megítéléséről végzett vizsgálata. A felmérés szerint a népesség 36 százaléka -- itt is inkább az idősebbek -- kifejezetten reklámellenes, 40 százalék racionális, további 24 százalék pedig érzelmi alapon elfogadja a reklámokat. Az elsősorban a fiatal, magas iskolai végzettségű és jövedelmű réteget tömörítő racionális csoport alapvetően elfogadja, de kritikusan kezeli a hirdetéseket, míg a többségében alacsony végzettségű, közepes jövedelmű s a munkaerőpiacon gyakran inaktív réteg kifejezetten szívesen fogadja s az életet színesítő jelenségnek tartja a reklámokat.

A lakosság véleménye a hazai termékek preferálásában is megosztott. A Tárki felmérése szerint a népesség 45 százaléka nem ért egyet azzal az állítással, miszerint akkor is magyar terméket vegyen, ha egy hasonló külföldi árut olcsóbban is meg tudna vásárolni, de 27 százalék - elsősorban az alacsony iskolai végzettségűek, az idősek, valamint a vidéki népesség -- ilyen esetben is a magyar árut részesíti előnyben.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.