A hírközlési és az elektronikus aláírási törvény a gazdasági bizottság elott

Miért maradtak ki a mobil telefonszolgáltatók a hírközlési törvénybol; miért nem gondoltak a mobilkereskedelemre; ha továbbra is korlátozott a kábeltelevízió szolgáltatók felségterülete, akkor nem lehet megtörni a Matáv monopóliumát - egyebek mellett ezek a kérdések, vélemények is elhangzottak szerdán a Parlament gazdasági bizottságának ülésén. Egyszerubb volt az elektronikus aláírásról szóló törvényjavaslat vitája, bár most még csak az volt a tét, hogy általános vitára alkalmasak-e a javaslatok.

A Parlament gazdasági bizottságának ülésén, melyen az új hírközlési törvény volt a téma, a szolgáltatók képviseloi is. Drozdy Gyozo, a Pannon GSM vezérigazgató-helyettese kifogásolta, hogy a mobilszolgáltatók nem szerepelnek a törvényjavaslatban, így kimaradt az elektronikus- és a mobilkereskedelem is. A helyzetük miatt ezek a szolgáltatók - a Postához hasonlóan - engedélyt kell, hogy kapjanak pénzügyi szolgáltatások végzésére. A Vivendi képviseloje úgy vélte, hogy a hálózatok a szolgáltatói, míg a szolgáltatók a fogyasztói piacon versenyeznek. Ennek a 700 milliárd forintos piacnak (amely a GDP 5 százalékát adja) ez ido szerit 80 százalékát birtokolja a Matáv - ha a vezetékes távközlést vizsgáljuk - és 55 százalékát akkor, ha a mobilszolgáltatást nézzük. Ezzel kapcsolatban vetette fel Mátrai Gábor, a UPC üzletfejlesztési igazgatója, hogy a médiatörvény módosítása nélkül a vezetékes monopóliumot nem lehet megtörni.

Jelenleg ugyanis az említett jogszabály egyhatodos területi korlátot állít egy-egy kábeltelevíziós társaság elé. Viszont ezek a cégek integrált szolgáltatást nyújtanak, vagyis ugyanazon a kábelen telefonálni és internetezni is lehet, ez utóbbiakra viszont semmiféle korlát nincs.

Az elektronikus aláírásokról szóló törvény annyiban kapcsolódik a hírközlésihez, hogy a hitelesítés-szolgáltatók felügyeletét is a Hírközlési Fofelügyelet látja el. Az elektronikus aláírások védelmi elve a következo: a szolgáltató nyilvánosságra hoz egy személyhez kötött kulcsot, amelyhez tartozik egy olyan titkos kulcs, amely nem fejtheto vissza a nyilvános kulcsból, viszont tanúsítja, hogy az elektronikus irat az adott személytol érkezik. A késobbi manipulálást pedig egy olyan digitális lenyomat akadályozza meg, amelyet szintén nem lehet reprodukálni. Ilyen rendszerek ez ido szerint is léteznek, viszont nincs jogi hatásuk. A fo elv továbbra is az, hogy senki nem kényszerítheto elektronikus aláírásra, illetve adatközlésre. Az ellenzéki képviselok "nem" szavazatai ellenére a javaslatokat általános vitára alkalmasnak ítélte a bizottság.