Ahogy arról beszámoltunk, az előzetes várakozásoknak megfelelően az MNB nem változtatott a jegybanki alapkamat mértékén. Az indoklást szokás szerint Varga Mihály MNB-elnök ismertette.
Varga Mihály megnevezte az infláció fő felelősét – percről percre az MNB-elnök sajtótájékoztatója
Az MNB monetáris tanácsa 6,5 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. Az okokról az elnök számolt be. Többek között arról, hogy túl magasak az inflációs várakozások – mind a lakosságiak, mind a vállalatiak –, azokat hűteni szükséges.
A forint meg se rezzent a kamatdöntésre
A vezető devizák gyakorlatilag ugyanott állnak, mint azelőtt, hogy nyilvánosságra került volna, 6,5 százalék marad a jegybanki alapkamat. Egy euróért így 397 forintot kell adni a bankközi devizapiacon, egy dollárért meg közel 341-et.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Kezdünk
Némi késéssel, de indul Varga Mihály jegybankelnök sajtótájékoztatója.
Óvatos és türelmes monetáris politika indokolt
A kamatdöntés ismertetése után Varga Mihály kijelentette, hogy továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés indokolt, amelynek két fő eleme a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és az inflációs várakozások horgonyzása.
A Monetáris Tanács előretekintő iránymutatása nem változott.
Vegyes környezeti hatások
Míg a nemzetközi befektetői hangulat javult, addig a piaci folyamatok a geopolitikai és kereskedelmi konfliktusokra érzékenyen reagáltak.
A mértékadó amerikai tőzsdeindexek historikus csúcsra emelkedtek, miközben az amerikai hosszú hozamok mérséklődtek. A kedvezőtlen makrogazdasági adatok közlését követően a Federal Reserve várt kamatpályája lefelé tolódott, a piaci árazások alapján idén év végéig legalább kettő 25 bázispontos kamatcsökkentésre kerülhet sor. Az Európai Központi Bank esetében a piacok legfeljebb további egy 25 bázispontos kamatcsökkentést áraznak ugyanerre az időszakra. Az elmúlt hónap során a régiós jegybankok közül a cseh és a román jegybank nem változtatott a kamatkondíciókon.
Visszafogott maradt a hazai gazdasági konjunktúra
2025 második negyedévében 0,1 százalékkal bővült a GDP éves összevetésben – emlékeztetett Varga Mihály. Aki rámutatott arra, hogy a beérkezett adat összhangban alakult a júniusi Inflációs jelentés előrejelzésével.
A bruttó hazai terméket pozitívan befolyásolta a szolgáltatások teljesítménye, míg az ipar és a mezőgazdaság fékezte azt. A lakossági fogyasztás stabil növekedése mellett a beruházások elhúzódó visszaesést mutatnak, miközben a bizonytalan világpiaci környezet általánosan szűkíti az ipari termékek exportját. A munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, miközben a béremelkedés üteme májusban lassult.
A magyar gazdaság teljesítményére rányomja a bélyegét a német gazdaság gyengélkedése. A külső egyensúlyi mutatóink megnyugtatóan alakulnak, a gazdaságban megfigyelhető belső kereslet élénkülése ezt a közeljövőben alakíthatja, ezt a jegybank szorosan nyomon követi - mondja Varga.
Az inflációs alapfolyamatok a jegybank 3 százalékos céja felett alakulnak, több területen erős átárazásokat lát a jegybank. A lakossági inflációs várakozások továbbra is magasak. Ennek mutatói nincsenek összhangban sem a jegybanki céllal, sem a jelenlegi inflációval.
Hiány a folyó fizetési mérlegben
A deficit az előző hónaphoz képest kismértékű, amelyet az áruexport enyhe mérséklődése és az áruimport kismértékű emelkedése mellett átmeneti egyenlegcsökkentő tételek is előidéztek.
Az árrésstop hatása
Varga Mihály szerint a hatósági és önkéntes árkorlátozások összesen 1,5 százalékponttal mérsékelték az inflációt.
Ugyanakkor továbbra is erős vállalati átárazások figyelhetők meg, így az inflációs alapfolyamatok továbbra is a 3 százalékos jegybanki cél felett alakulnak.
A lakossági inflációs várakozások továbbra is magas szintűek, ezek nincsenek összhangban sem a jegybanki céllal, sem a jelenlegi inflációval.
Élénkül a lakáshitelezés
A háztartási hitelezés már az év eddigi részében is dinamikus volt, ennek éves üteme 13 százalékra gyorsult, a lakásárak éves szinten 15,9 százalékkal mentek fel, ezen belül azonban Budapesten 24,3 százalékkal. Mivel e drágulás miatt több társadalmi csoport esetében csökken a saját lakáshoz jutás esélye, így indokolt lehet a kormányzati beavatkozás – mutatott rá az MNB elnöke.
A szeptember 1-jétől induló Otthon Start Program élénkítheti a keresletet, ami azért tompíthatja Varga szerint a lakásárak további növekedését, ha a program hatására nagy számban indulnak el az árkorlátnak megfelelő új lakóingatlan-fejlesztések.
Jönnek a kérdések
Az MNB-alapítvánnyal kapcsolatban Varga Mihály emlékeztetett, nyolc pontban feljelentést tett a jegybank alapítványának kuratóriuma, többek között a számviteli rend megsértése, magánokirathamisítás ügyében, várják az eredményt. Például azt, hogy történt-e vagyonvesztés.
Az inflációs várakozásokról
A jegybank ezeket folyamatosan vizsgálja, s ezek alapján látják úgy, hogy hűteni szükséges ezeket. De Varga Mihály optimista, mivel mind a vállalati, mind a lakossági inflációs várakozások csökkentek.
A 3 százalékos lakáskamatról
Mindig is voltak olyan programok, amelyekben a hitelek árazása eltért az általános piaci árazástól – jelentette ki az MNB elnöke. Úgy vélte, a kormánynál az általános lakáspiaci tendencia indokolhatta a 3 százalékos hitel bevezetését, amelynek az általános kamatszintre csak áttételesen van csekély hatása.
10 vagy 20 százalékos önerő?
A pénzügyi stabilitási tanács még a héten dönt arról, hogy a 3 százalékos lakáshitel igénylésénél a 10 százalékos önerő általánosabb legyen (vagyis vonatkozzon a 41 évesnél idősebbekre). A jegybank folyamatos számításokat végez a várható lakáspiaci hatásokat illetően, de erről még korai beszámolni – jelentette ki Varga Mihály.
A vámmegállapodás hatása
Jó hír, hogy van megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Államok között, a rossz, hogy a 15 százalék lett általános vámmérték kedvezőtlenül érinti a gazdaságot – hangsúlyozta az MNB elnöke. Szerinte ezeket a hatásokat vállalati szintű elemzésekben lehet majd megmérni, egyelőre korai konkrét hatásokról beszélni, de a bizonytalanság csökkenésének jótékony hatása már tetten érhető.
Kell-e változtatni a költségvetést?
A költségvetésre vonatkozó MNB-előrejelzést egyelőre nem kell felülvizsgálni, a jegybank úgy látja, hogy a kormány elkötelezett a hiánycél fenntartása mellett – jelentette ki Varga Mihály.
A forint jól fogadta a kamatdöntést
A sajtótájékoztatót követően vessünk egy pillantást az árfolyamokra. Nos, a forint Varga Mihály szavait megnyugtatóan fogadta, az euróval szemben 397-ről 396,4 forintra, míg a dollárral szemben 341-ről 340,145 forintra erősödött. Majd meglátjuk, hogyan megy tovább.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Végetért a sajtótájékoztató
A következő kamatdöntő ülés szeptember 23-án, kedden lesz, amelyet követő sajtótájékoztatón már megismerhetjük a friss Inflációs jelentés főbb számait, a jegybank új inflációs és GDP-prognózisait.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
