Míg a 90-es években előfordulhatott, hogy a multinacionális cégek az átlagosnál jóval nagyobb fizetésekkel csábították a munkavállalókat, ma már a kisebb vállalkozások is felzárkóztak. Polló László a kkv-kra specializálódott Lilium Konzultáns Kft. vezető tanácsadója szerint jelentős jövedelmi különbség esetén a hazai vállalkozások nem jutnának megfelelő munkaerőhöz, így elemi érdekük, hogy versenyképes béreket és juttatásokat kínáljanak az alkalmazottaknak. A szakértő szerint természetesen bizonyos szektorokban elképzelhetőek ma is eltérések, ám ezt ellensúlyozza a munkahelyi légkör. Míg a nagyvállalatoknál az alkalmazottakra gyakran mint a nagy gépezet egy fogaskerekére tekintenek, addig a kisebb vállalatok ha nem is családtagként, de "emberként" bánnak a dolgozókkal.
Figyelembe kell venni azt is, emeli ki Polló László, hogy a foglalkoztatottak nagyobb része ma is a kkv szektorban van állományban, és sokan a kisebb kötöttségek miatt nem is kívánkoznak a nagyvállalati munkaadókhoz. A fizikai dolgozók körében ugyanis a többműszakos foglalkoztatás, az esetenként kényszerű beosztás, míg a szellemi állománynál az "elvárt" túlóra, a fokozott teljesítménykényszer szólhat a nemzetközi vagy magyar óriások ellen. Polló László szerint némileg könnyebb is egy kkv-nál elhelyezkedni, náluk ugyanis sokkal inkább a rátermettséget nézik, sokkal rugalmasabbak az alkalmazottakkal kapcsolatban, nem kötik feltétlen az alkalmazást bizonyítványokhoz, diplomához.
Szintén pozitív változás, hogy a kkv-k körében is mind elterjedtebb a cafetéria alkalmazása, ráadásul nem kizárólag étkezési utalványt, de a nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulás vagy az üdülési csekk is gyakorlatilag mindennapossá vált.
Ezt támasztja alá a Merces felmérése is, mely szerint a munkáltatók 31 százaléka nyújt élet- és balesetbiztosítást dolgozói számára, 28-28 százalékuk finanszírozza a munkavállalók képzését, vagy a munkába járás költségét. A cég adatai szerint a munkába járás költségeit az alacsonyabb képzettségűek és az állami alkalmazottak számára biztosítják leginkább, míg a magasan kvalifikáltabbakra és a magánszférára jellemző a képzés nyújtása cafeteria elemként.
A munkavállalók 18 százaléka kap ingyen italt a munkahelyen, 16 százalékuk részesül nyugdíjbiztosítási hozzájárulásban, valamint ugyanennyien kapnak céges mobiltelefont. A munkavállalók 10 százaléka kap (magáncélra is használható) laptopot, 6 százaléka céges autót. A vállalat nagysága szerinti eloszlást vizsgálva a felmérést végző szakemberek rámutattak, hogy a klasszikus nagyságrendiség ellenére a KKV-szektor a szolgálati és személygépkocsi biztosítása, valamint a mobiltelefon és ingyenes munkahelyi italellátás tekintetében is meglepő módon beelőzte a nagyvállalati szektort.
A cégautó tekintetében a szakemberek szerint az utóbbi években változás figyelhető meg: már nem adnak fűnek-fának - például könyvelőnek - vállalati autót; a presztízsszempontok helyett a praktikussági szempontok dominálnak. Már a nagy cégek sem szórják a cégautót, és általában csak azokban a munkakörökben fordul elő, ahol az ügyfelekhez való kijárás követelmény; ezenkívül csak a vezetők tartoznak a kedvezményezettek közé. A kisebb vállalkozásoknál inkább az a gyakorlat, hogy a munkatárs szükség esetén a saját autóját használja munkavégzésre is, és ennek költségeihez járul hozzá a munkavállaló a törvényileg garantált 9 Ft/kilométer benzinpénz erejéig.
