"A magyar dolgozók átlépték a felnőttkor küszöbét, hiszen öntudatosak, magabiztosak, és mobilabbak, mint valaha" - közölte Malzenicky Erzsébet, a Hewitt és a Világgazdaság Legjobb Munkahely felmérésének magyarországi projektmenedzsere sajtótájékoztatón. Hozzátette: ha a munkavállalók nem érzik jól magukat, képesek váltani.
A hazai dolgozóknak a megszorítások miatt tavaly megrendült az állásbiztonsága, ami ugyan idén sem állt helyre, a félelmek azonban nem erősödtek tovább. Kiderült, hogy csupán minden második dolgozó maradna még legalább három évig a munkahelyén, és hét százalékuk pedig már "lélekben felmondott".
Ugyanakkor az alkalmazottak többsége optimista: 23 százalékuk azt mondja, hogy ha új munkahely után kellene nézniük, akkor néhány hét alatt el tudnának helyezkedni, 12 százalékuk viszont kifejezetten félne az álláskereséstől. Regionális szinten ezek már nem olyan szép eredmények, hiszen a közép-európai országokban a munkavállalók 47 százaléka véli úgy, hogy könnyen találna magának új állást.
Hogyan lehet megtartani a tehetségeket?
A tehetségek megszerzésének és megtartásának kérdése régóta fejfájást okoz a humán szakembereknek. A dolgozók szintén nem gondolkoznak túl pozitívan erről a kérdésről, hiszen 25 százalékuk úgy véli, hogy cégük nem tudja megtartani a legjobb embereket. A leginkább tehetséghiányos munkakörök közé a felsővezetés, az értékesítés, ügyfélmenedzsment és az informatika tartozik.
A tehetségeket megtartására már csak azért is érdemes odafigyelni, mert a vállalat ezen képessége a többi kollegát is maradásra készteti. De ehhez hozzájárulhatnak a vonzó karrierlehetőségek, a dolgozók megbecsülése és a munkavállalási érdekek figyelembe vétele. A dolgozóknak a felére jellemző az elkötelezettség a cég iránt, amely ugyanakkor párosul egyfajta "kifelé nézegetéssel".
Bizonyos területek meghatározóak a vállalati elkötelezettség szempontjából, és ha ezekkel kapcsolatban romlik a dolgozók véleménye, könnyen elveszíthetik őket. Ilyen például a vállalat hírneve, hiszen a többségnek fontos, hogy büszkén mondják ki cégük nevét egy baráti társaságban. A legjobb munkahelyekre ez harminc százalékkal nagyobb arányban volt jellemző, mint az átlagra.
A megbecsülés mindennél többet érhet
A felsővezetés megítélése és a munkatársakkal való kapcsolata is jelentős tényező az alkalmazottak megtartásában, és ha a menedzsment a legértékesebb erőforrásként bánik a dolgozókkal, akik érzik a megbecsülést, szintén magas elkötelezettséghez vezethet. A kollégák szintén díjazzák a teljesítmény elismerését, amiben a kompenzációs fizetési rendszernek és az erkölcsi elismerésnek egyaránt van szerepe.
Jelentős különbség, hogy a legjobb munkahelyek dolgozóinak 42 százaléka kap hetente izgalmas feladatokat, szemben a 33 százalékos országos átlaggal. Elgondolkodtató, hogy mindezek mellett az alkalmazottak nagyjából egyötöde (22 százaléka) évente vagy ritkábban - esetenként soha - kap kihívást jelentő munkát. Talán nem véletlen, hogy a legjobbak alkalmazottainak 80 százaléka állítja, hogy folyamatosan hasznos tapasztalatokat, új ismereteket szerezhetnek, míg átlagban ez az arány csupán 54 százalék. Úgy tűnik tehát, hogy az izgalmas feladatok és az önmegvalósítás lehetősége is fontos tényezők az alkalmazottak megtartásában.
A felmérés idei első helyezettjeinek képviselői, Csonka Tibor (Debreceni Hőszolgáltató Zrt.) és Scheer Sándor (Market Építő Zrt.) egyetértettek abban, hogy a csapatmunka kiemelkedően fontos tényező egy jól működő cég életében. Úgy vélték, a fizetés is hozzájárul a dolgozók elégedettségéhez, de az nem mindenható: a jó bérezés nem szükségszerű feltétele a jó munkahelynek. Csonka Tibor sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar munkabérek sokszor még messze nem tükrözik az eredményes munkát Magyarországon.
Kovács Zita
