Érdekes szemszögből vizsgálta meg a Target Nemzetközi Személyzeti Tanácsadó Csoport és a Henley Business School a közép-kelet európai régiót: hat uniós országban térképezte fel a helyi vállalatvezetési előnyöket és hátrányokat az itt dolgozó külföldi vezetők tapasztalatainak segítségével. Magyarország sajnos meglehetősen sok kritikát kapott, a pozitív és negatív vélemények összesítés alapján pedig az utolsó előtti helyen áll.
Külön érdekessége a felmérésnek, hogy míg majdnem minden ország maximálisan egyetértett a külföldiek által megfogalmazott benyomásokkal, addig Magyarország a megállapítások felét visszautasította, és ezzel első helyre került a kritika-visszautasítás rangsorában.
A változás alapja a kritika elfogadása
Clive Bennett, a kutatás társszerzője szerint hasznára válna a helyi menedzsereknek, ha komolyan vennék a kutatás eredményeit, mert látva a gyenge pontokat könnyebb azokon változtatni. A szakember azt is kiemelte, hogy a sok negatív vélemény ellenére nem szabad elfelejteni, honnan indult ez a régió, és mekkora utat tett meg az utóbbi húsz évben. Véleménye szerint a legfontosabb tényező, amelyből versenyelőnyt lehetne kovácsolni, hiszen a mostani vezetők többsége látott már igazán nehéz helyzetben lévő cégeket, és manőverezte már ki azokat a szakadék széléről.
Ez a tény óriási önbizalmat adhat cégvezetőinknek, bár kérdés, hogy ez önmagában mire lesz elég. Az igazi változáshoz vezető út – a piaci környezet javulása mellett – a kritika feldolgozása lenne, bár ebben a sor végén kullogunk. Sőt, még meg is fejeljük ezt egyfajta "magyar büszkeséggel", azaz szeretnénk a kritikát nem kritikának, hanem inkább magyar sajátosságnak felfogni.
Rólunk mondták…
"Csak akkor válaszolnak egy emailre, ha nekik fontos...", "Bürokrácia szinte minden kelet-közép-európai országban van. A különbség csak az, hogy Magyarországon mindig van egy kiskapu is mellette.", „Magyarországon alapvetően két menedzsmentprobléma van: sok a duma és kevés a teljesítmény.", "A magyarok pesszimisták és rettegnek a változástól."
Ilyen és ehhez hasonló véleményekkel találkoztak a kutatók, amikor az itt dolgozó külföldi menedzsereket faggatták a magyar vezetési stílusokról. Az idézetek között nem sok pozitív kritikával találkozhattunk, ami pedig a külföldiekkel való bánásmódot illeti, lepontoztak minket e téren is. Ennek ellenére a külföldiek mégis szívesen dolgoznak ebben a régióban, és Magyarországot is kifejezetten szeretik.
A magyarországi közeg elsőszámú vonzereje az informális stílus, a jó baráti kapcsolatok kialakítását segítő légkör és a kreatív problémamegoldásra való hajlam. Az oktatási rendszerünk is bizonyított: ugyan nem elegendő a jó szakember, de azokban, akik rendelkezésre állnak, nem szoktak csalódni a külföldi partnerek.
Összességében azonban a magyarok nem igazán elfogadóak a külföldiekkel szemben, és ez nem csak az utca emberére jellemző. Felsővezetői körökben is sokszor merülnek fel nyelvi vagy kulturális különbségek, és éppen ebből a meg nem értésből fakad a kritika visszautasítása is.
A nők jobb vezetők, mint a férfiak?
A tanulmány nem járta körül azt a kérdést, pontosan miért jobb vezetők a nők a férfiaknál, de az bizonyos, hogy erre szinte egybehangzóan igen volt a válasz a legtöbb országban. Főleg Bulgáriában tartják sokkal jobb vezetőnek a nőket, de Magyarország sincs sokkal lemaradva e téren.
Ezt Klemens Wersonig, az osztrák származású, de hazánkban élő Target International fejvadász cég vezetője is alátámasztotta: Magyarországon gyakran keresnek kifejezetten női vezetőket, míg Ausztriában ez abszolút nem jellemző.
Csak szokjuk a kritikát, az vinne előbbre
A tanulmány több ponton is kimutatta, hogy az egész régió gyenge lábakon áll a bürokrácia, a korrupció leküzdése, a hatékony időbeosztás és a jól szervezett munka terén. Magyarország több ponton is inkább az alsó határokat verdesi, utánunk sok esetben már csak Bulgária vagy Románia áll. A régióból látványosan kiemelkedik Lengyelország teljesítménye, elsősorban a korrupció-mutatójuk irigylésre méltó.
Egy hazánkban dolgozó brit menedzser megerősíti a fenti kritikákat. A tanulmányban idézett véleménye szerint "Magyarország legnagyobb problémája az, hogy vezetőik azt hiszik, a magyar út annyira sajátos, hogy nem érdemes elfogadni a külföldi iránymutatást. Ezért megrögzötten járják saját útjukat, de ez rendszerint nem jó irányba vezet. A hibák elkövetése után pedig mindig a magyarázkodás megy, visszatérve a kiindulóponthoz, hogy itt miért nem lehet elérni azt, amit máshol igen..."
A lehetőség adott
Éppen ebből a sajátos felfogásból származik a magyar vezetők kreatív problémamegoldási képessége, ami a kutatás alapján gyakran inkább probléma-nem-megoldási képességbe fordul át. Ha ezen változtatni tudnánk, és nyitottabbak lennénk a nálunk jobban teljesítő cégek vezetőinek előremutató kritikáira, tanácsaira, akkor a bennünk lévő potenciállal – nevezetesen kreativitásunkkal és tapasztalatainkkal – adott lenne a szárnyalás lehetősége is.
Gábor Fanni
Menedzsment Fórum
