A dokumentum szerint - amely most a tagállamok elé kerül, s azoknak is jóvá kellene hagyniuk, hogy érvénybe léphessen - a légi utasoknak joguk van ahhoz, hogy egyértelmű és teljes körű tájékoztatást kapjanak arról, összesen mennyit kell fizetniük a repülőjegyért.
Éppen ezért az Európai Parlament fellépne egyes légitársaságok azon gyakorlata ellen, hogy a meghirdetett árba nem számolnak bele több, az utas által mindenképpen kifizetendő adót, díjat.
A határozat szerint a meghirdetett árnak - legyen az közzétéve akár az interneten, akár másutt - az összes, a közzétételkor ismert adót, kötelező illetéket, pótlékot és díjat tartalmaznia kell. Azaz nem lehetne egy euróért (fontért, forintért, stb.) kínálni a repülőjegyeket, amikor a végösszeg nyilván nem ennyi lesz.
A Wizz Air már bevezette a bruttó árazást
Kázmér Natasa, a Wizz Air kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a forgalmi adatokban nem történt változás azt követően, hogy a légitársaság a bruttó árazást vezette be. A folyamat még nem zárult le, az úgynevezett minimum foglalási díj még nem szerepel a meghirdetett árakban, hamarosan azonban ezt is tartalmazni fogják - fűzte hozzá Kázmér Natasa.
Hegedűs Judit, a SkyEurope Hungary szóvivője arról számolt be, hogy a légitársaság a nyugat-európai piacain már régóta a bruttó árakat közli. Hozzátette: amennyiben a rendelet hatályba lép, mindenhol bevezetik a bruttó árak hirdetését. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fogyasztóvédelmi előírások miatt a hirdetéseikben felhívják a figyelmet arra, hogy nettó árat közölnek, és csillaggal jelölik, hogy az ár az adókat és illetékeket nem tartalmazza.
Hasonlóan nyilatkozott Németh Krisztina a Malév kommunikációs igazgatója is. Elmondta: mivel az utas első benyomása fontos a vásárlási döntésnél, a Malév is nettó árakat közöl, feltüntetve, hogy az adott összegre még az adók és illetékek is rárakódnak. Hozzátette: amennyiben a rendelet hatályossá válik, a Malév is bruttó árakat közöl majd.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyebek között a nettó árazás miatt marasztalt el több légitársaságot is a közelmúltban. Úgy vélték, hogy a nettó árazás alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére, mivel a potenciális fogyasztók döntéseire hatást gyakorolnak a légitársaságok hirdetései. A GVH piactisztítási céllal több légitársaság ellen is eljárást indított: a KLM egymilliós, a Wizz Air húszmilliós, a Malév harmincmilliós, a SkyEurope pedig ötvenmilliós bírságot kapott egyes reklámjaiért.
