A volumen visszaesése nem meglepetés, hiszen tavaly a választások előtt csúcsra jártak a hazai és jelentős részben EU-forrásokból finanszírozott beruházások, szalagátvágások. Elég, ha csak a budapesti 4-es metróra, a debreceni 2-es villamosra, vagy a nyíregyházi Legó-gyár átadására gondolunk. (Százmilliárdos szalagvágások Orbánéktól a választások előtt)
A KSH által most közölt számokban ez vissza is tükröződik, hiszen az építési beruházások összesen 8,9 százalékkal, míg a legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 8,3 százalékkal lett alacsonyabb az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ennek oka - a statisztikai hivatal megfogalmazásában - a vasút- és autópálya-építések, a nagyvárosi közlekedési hálózatok fejlesztéseinek, illetve a járműparkok korszerűsítéseinek jelentős visszaesése.
Jó hír ugyanakkor, hogy a gép- és berendezésberuházások visszaesése mindössze 1 százalék volt és a beruházások egyharmadát adó feldolgozóipar beruházásai lényegében stagnáltak (+0,2%). Az ágazaton belül nagyobb növekedést a vegyi anyag termékek gyártása, valamint a gép, gépi berendezések gyártása területén mért a statisztikai hivatal.
A kisebb súlyt képviselő nemzetgazdasági ágak közül ugyanakkor nagymértékben csökkentek a beruházások a pénzügyi, biztosítási tevékenység (32%), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (29%), az oktatás (26%), valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (15%) területén.
A rezsivágásokat követően a beruházási aktvitás terén korábban padlót fogó villamosenergia-, gáz-, gőzellátás ágazatban, - szintén a bázishatásoknak köszönhetően - viszont 15, míg a vízellátás (szennyvíz gyűjtése, hulladékgazdálkodás) ágban 28 százalékos bővülést jegyzett fel a KSH.
mfor.hu
