[ajanlo=525][igazitas=right/]Kiss Péter munkaügyi miniszter szólt arról, hogy a tapasztalatok szerint a cégek készek biztosítani a távmunkához szükséges feltételeket a magasabban képzett munkavállalóknak. A cél viszont szerinte az lenne, hogy azok is nagyobb arányban kapcsolódhassanak be ebbe a típusú munkavégzésbe, akiknek a lakóhelyén nincs más munkalehetőség, vagy mozgáskorlátozottak, esetleg személyes helyzetük alapján ez lenne számukra ez megoldás.
Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a következő évekre tízmilliárd forintos európai uniós forrás ígérkezik a távmunka fejlesztésére. Ez önerővel kiegészítve több tízmilliárd forintot jelenthet e terület fejlesztéséhez. Az eredményeket javíthatja a közszféra modernizációja is.
A szakemberek szerint az is elősegítette az elért eredményeket, hogy néhány éve már a Munka Törvénykönyve is pontosan szabályozza a távmunkát. Azonban a továbbiakban is szükséges e terület jogszabályi támogatása, valamint a képzés javítása is.
A magyar fiatalok 66 százaléka használja az internetet, a 60 év felettieknek viszont csak két százaléka. Az alacsony iskolai végzettségűek körében 10 százalék az internetezők aránya, a felsőfokú képzettséggel rendelkezőknél 60 százalék feletti. A községekben 10 százalék alatti ez az arány, a nagyvárosokban 50 százalék feletti. Átlagban a népesség kétharmada még nem használta az internetet, és a diákok 20 százaléka is úgy kerül ki az iskolából, hogy nem sajátította el ezt az ismeretet. E nélkül a tudás nélkül viszont esélytelen a távmunkára jelentkezés.
A hátrányok mérséklésére szolgált, hogy a közelmúltban körülbelül 3.000 közösségi internetpontot hoztak létre az országban, elősegítve, hogy minél többen jussanak hozzá ingyenesen ehhez az eszközhöz. Ezeken a pontokon nemcsak a technika áll rendelkezésre, de az annak alkalmazását segítő személyek, az úgynevezett IT-mentorok is.
