"Védelmet nyújthatna a körbetartozás ellen, ha a fizetésköveteléssel kapcsolatos vitákat maximum 6 hónap alatt lezárnák" - fogalmazott Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke, a Magyar Építő Rt. elnök-vezérigazgatója a Kamarai Napokon. A gyakorlatban jelenleg 3-4 évig is elhúzódhatnak a tartozásokkal kapcsolatos ügyek, ami akár a kárvallott cég csődbe jutását is eredményezheti. Sok esetben a fővállalkozó projektcéget hoz létre, amely alacsony tőkésítettsége folytán bírósági határozat ellenére sem képes rendezni az elmaradást.
A szakértő szerint több oka is van annak, hogy igen rossz a fizetési morál az építőiparban Magyarországon. Ebben az ágazatban rendkívül éles a versenyhelyzet: miközben Ausztriában összesen mintegy 30 ezer építőipari cég tevékenykedik, hazánkban mintegy háromszor ennyit jegyeznek hivatalosan. Így nem csoda, hogy csak tavaly legalább 1000 társaság "húzta le a rolót".
A probléma gyökere törvényi eredetű
Nyilvánvalóan a felelőtlen vállalkozói morál is bűnös, azonban a körbetartozásért a szakma elsősorban a törvényi bizonytalanságot okolja. "A vállalkozók kiszolgáltatott helyzetben vannak. A munkát végző cégnek közbeszerzéseknél és magánmegrendeléseknél is 3-4 féle bankgaranciát kell adniuk, miközben a megrendelőt ilyen kötelezettség nem terheli. Jogos elvárás lenne, hogy a megbízó is igazolja, birtokában áll annak a pénzösszegnek, amelyre leszerződik" - hívta fel a figyelmet Tolnay Tibor.
A körbetartozás ellen készített törvénytervezetet (a Közbeszerzési törvény módosítást) várhatóan 2006. őszén tárgyalja az országgyűlés. A dokumentum az előadó szerint nem ad választ a fenti problémákra, azonban - amennyiben elfogadják - további terheket jelentene a vállalkozónak, illetve a tőkeerős külföldi hátterű cégeket hozná kedvezőbb helyzetbe.
Mint ismert, a tervezet szerint bevezetnék a kötelező akkreditív intézményét. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy egy 10 milliárdos beruházás esetében, ha a fővállalkozó 8 milliárd értékű munkát kiszervez, ekkora összeget (vagyis 8 milliárd forintot) letétbe kellene helyeznie valamely pénzintézetnél. A helyzet pikantériája az, hogy az alvállalkozó csak akkor juthatna hozzá ehhez a pénzhez, ha teljesítésigazolással rendelkezik, márpedig az a cég, amely nem akar fizetni, nem állít ki bizonyítékot maga ellen. Ez a megoldás tehát csak akkor nyújtana védelmet a kisebb cégeknek, ha tisztességes partnerrel állnak szemben.
A körbetartozás helyzetét rendezni kívánó törvénytervezettel kapcsolatban három érintett cég is kifejtette véleményét az mfor.hu kérdésére korábban. "Hiába történtek előrelépések a jogi szabályozás tekintetében, egy felszámolás elindítása ma még mindig komoly nehézségekbe ütközik" - mondta Felfalusi Péter, a követelésbehajtással foglalkozó Intrum Justitia ügyvezető igazgatója.
Horvát minta a körbetartozás ellen
A kamarai rendezvényen az egyik résztvevő a horvát példát hozta fel mintának a körbetartozás elleni hatékony fellépésre. A szomszédos országban, ha nem fizetik ki a vállalkozót az elvégzett munkáért, hónapok alatt elkobozzák az ingatlant a tulajdonos-megbízótól. Így történt ez szerinte a Vír-szigeten is, ahol idén nyáron több magyar nyaralóját bontották le buldózerekkel a hatóságok.
A sajtóban megjelent hírek szerint az épületeket azért tették a földdel egyenlővé a végrehajtók, mert nem volt engedély azokra. A rendezvényen felszólaló vállalkozó azonban állítja: a megrendelők nem fizettek a megbízottnak, akik emiatt az államtól kértek segítséget. Tény, hogy az egykori börtönszigeten a helyi intézmények hallgatólagos beleegyezésével épültek egymás után engedély nélkül paloták.
Nagy Vajda Zsuzsa
