Az 51 cég felénél vagy már megszüntették az eljárást, vagy felmentették a társaságot a vádak alól. Ezek közül több mint tíz már ismét szerződéseket kötött németországi munkákra. Az eljárás alá vont cégeknek jelentős anyagi káruk adódott az évek óta tartó vizsgálatokból, vádaskodásból. Ezért kártérítési pereket is indítanak. A német hatóságok razziát, házkutatást tartottak irodáikban, iratokat foglaltak le, bankszámlákat zároltak, cégvezetők letartóztatását rendelték el.
Tóth Boldizsár kijelentette: az építőiparban és még néhány más szakmában nem érvényesül a szolgáltatások szabad áramlása az Európai Unióban. Ezért a magyar cégek ezekben a szakmákban csak a korábbi, a két ország közötti államközi szerződés alapján vállalhatnak megbízást Németországban.
A Soko Pannonia és a Soko Bunda akciók során is ilyen pontosan le nem írt feltételeket próbáltak meg érvényesíteni a német hatóságok. Értelmezésük szerint csak azok a magyar cégek vállalhattak volna megbízást Németországban, amelyek árbevételük legalább 25 százalékát Magyarországon szerzik. Egy európai uniós irányelvre hivatkoztak, amelyben viszont Tóth Boldizsár szerint nincs is benne ez a 25 százalék.
A Soko-munkacsoport szeretné elérni, hogy az üggyel foglalkozó és hol Németországban, hol Magyarországon ülésező magyar-német kormányközi vegyes bizottság hatékonyabb segítséget adjon a még eljárás alá vont cégek helyzetének tisztázásához, ahhoz, hogy mielőbb ismét munkát végezhessenek Németországban.
