A kormány - a költségvetési helyzet miatt - azt szeretné, hogy az új vonal építési költségének 79 százalékára korábban vállalt állami finanszírozási részt a II. NFT keretében folyósítandó uniós támogatással váltsák ki. A két éve kötött szerződés 2002-es árakon számol. Az akkori nettó 195 milliárd ma 310-312 milliárd, az állam része ebből 246 milliárdnyi lenne. Budapest attól tart, hogy így EU-támogatások tízmilliárdjaitól esne el - ugyanis mintegy húsz projektet készül benyújtani a második Nemzeti fejlesztési tervhez.
A főváros ajánlata szerint a metróépítést egy mintegy 380 milliárd forintos közlekedésfejlesztési projektté egészítenék ki, s a csomagot a II. NFT egyik elemeként képzelik el. A kompromisszum lényege: a 4-es metró teljes - az összes földfelszíni munkálatot is magában foglaló - beruházási keretét, azaz 310-312 milliárdnyit vonják be az uniós csomagba. Azt is szeretnék elérni, hogy a metrópálya mentén tervezett egyéb közlekedési-építési fejlesztéseket is az uniós támogatási keretből finanszírozzák. Ennek összege nagyjából 60 milliárd forint.
A Pénzügyminisztérium támogatja az elképzelést - tudta meg a lap Pichler Ferenc kabinetfőnöktől. A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban azt közölték, hogy a tárca még tanulmányozza a városháza javaslatát. Előzetesen csak annyit mondtak, hogy a terv beleillik az EU közlekedésfejlesztési programjába. A következőkben derül ki, hogy kivitelezhető projektté válhat-e a városháza terve - jelezték a szaktárcánál, hozzátéve: az ugyanakkor bizonyos, hogy az előttünk álló években szinte csak olyan nagyszabású infrastrukturális fejlesztés valósulhat meg Magyarországon, amelyhez sikerül uniós pénzt szerezni - írja a Világgazdaság.
