A tavalyelőtti csaknem 8,5 millió után tavaly mindössze 8 millió utas fordult meg Ferihegyen, közölte a közelmúltban a repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA). 2009-en belül a leggyászosabbra az évkezdet sikerült, hiszen - mint azt Hardy Mihálytól, a BA vállalati és közkapcsolati igazgatójától megtudtuk - az első hónapokban több mint tíz százalékkal esett vissza az utasok száma. Bár a válság enyhültével valamelyest visszatérő repülési kedvnek köszönhetően a második félévben megfordult a trend, összességében ez csak korrekcióra volt elegendő.
Bécs a régió királya
A 4,2 százalékos utasszámcsökkenés első látásra még jó eredménynek is tűnhetne ahhoz képest, hogy - előzetes becslések szerint - Prága nyolc, Bécs tíz, a SkyEurope csődje által komoly sebet kapó Pozsony pedig több mint húsz százalékos mínuszt volt kénytelen lenyelni a tavalyi évben. Ha azonban öt-tíz éves távlatban vetjük össze Ferihegy produkcióját a régiós versenytársakéval, már korántsem ilyen kedvező a kép.
Az utasszámokat tekintve Ferihegynek az elmúlt évtizedben még közelíteni sem nagyon sikerült a régiót magabiztosan uraló bécsi repülőtérhez. Az osztrák légikikötő már a 2000-es évek elején több mint kétszer annyi utast fogadott, mint a BA, és előnyét relatív lassú, de az elmúlt évet leszámítva folyamatos növekedést produkálva sikerült is tartania; utasszáma tavaly csaknem elérte a 20 milliót.
Állva hagyta Ferihegyet Prága
A bécsi reptérnél is gyorsabb fejlődést produkált Prága. A cseh légikikötő 2000-ben 5,6 millió utasával még Ferihegy szintű repülőtérnek számított, azóta azonban elhúzott a BA mellett. Tavalyelőtt már több mint 12 millióan fordultak meg a cseh reptéren – ez a szám Budapesten még nagyon távolinak tűnik.
A térség leglátványosabb fejlődését a versenytársainál nagyságrendekkel kisebb pozsonyi reptér produkálta, amely 2000 és 2008 között csaknem nyolcszorosára (!) növekedett. Igaz, ebben komoly szerepet vállalt a SkyEurope, amely az évtized közepén még a térség egyik vezető fapadosának számított. A szlovák diszkont-légitársaság azonban tavaly ősszel csődbe ment, ami a pozsonyi légikikötőnek is betett - utasszáma tavaly becslések szerint mintegy félmillióval maradt el a 2008-as 2,2 milliótól.
Budapest: vissza a 2005-ös szintre
A repülőterek statisztikáiból kiderül: míg - 2009-et leszámítva - Bécs, Prága és Pozsony szinte minden esztendőben fejlődött az elmúlt évtizedben, addig Ferihegy kilenc évből mindössze ötben tudta növelni utasainak számát. A legnagyobb pluszt 2004-ben (29 százalék) és 2005-ben (25 százalék) könyvelhette el a repülőtér, ami egyértelműen a fapados légitársaságok megjelenésének és villámgyors térhódításának volt köszönhető. A legtöb utast közülük a piacot hosszú évekig fej-fej mellett vezető Wizz Air-SkyEurope páros hozta, emellett eleinte még az Easyjet is jelentős erőket vonultatott fel Ferihegyen.
2005 után azonban a diszkontok addigi robbanásszerű fejlődése stagnálásba, illetve enyhe visszaesésbe csapott át, amit a hagyományos légitársaságok enyhe növekedése sem tudott ellensúlyozni. Emiatt 2006-2007-ben a BA bővülési üteme négy százalékra mérséklődött, 2008-ban pedig - 2002 óta először - ismét csökkenő utasszámmal kellett szembesülnie a repülőtér vezetésének. Erre csak részben szolgálhat magyarázatul a válság, hiszen az csupán 2008 őszén érte el hazánkat.
Összességében a BA által 2000 és 2009 között elért hetven százalékos növekedés relatív jó eredménynek is tűnhetne. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a bővülés nem egy töretlen fejlődésnek, hanem két kiugró évnek köszönhető, ráadásul a tavalyi esztendő 8 milliós utasszáma még a 2005-ös szintet sem éri el, már nem ennyire pozitív a kép.
Maximum enyhe növekedés jöhet idén
A fentiek alapján a jövő meglehetősen kérdőjelesnek tűnik. Az mfor.hu azon kérdésére, mit vár utasszámot tekintve 2010-től a BA, Hardy Mihály konkrét értéket nem közölt. Annyit azért megjegyzett, hogy az idei év jó esetben is csak enyhe növekedést hozhat - ez pedig azt jelentheti, hogy a BA-t birtokló német Hochtief eredeti terveinek újragondolására kényszerülhet.
A BA-t a brit BAA repülőtér-üzemeltető társaságtól egy év után 476 milliárd forintért megvásárló Hochtief 2007 nyarán, azaz regnálása kezdetén még évi öt-hat százalékos növekedési ütemet várt el Ferihegytől, amelynek kapacitását 2015-re 20, 2025-re pedig évi 30 millió utasra kívánták növelni.
Az elvárások nagyságát mutatja az is, hogy Reinhard Kalenda, a BA korábbi vezérigazgatója akkor még úgy nyilatkozott: a repülőtér tíz éven belül - utasszám-növekedés, színvonal és hatékonyság szempontjából - Közép-Kelet-Európa legsikeresebb légikikötője és a magyar gazdasági növekedés motorja lesz.
Az nyilvánvaló, hogy a várakozások eddig nem váltak be, mint ahogy a légitársaságok számára 2008-ban bevezetett új ösztönző-rendszer sem hozta meg a várt eredményt. Ezt jól példázza a Ferihegyre 2007 őszén nagy csinnadrattával bevonuló Ryanair esete: a vezető európai fapados azóta fokozatosan leépítette itteni kapacitásait, tavaly mindössze 178 ezer utast szállított budapesti járatain.
Mi kellene a fellendüléshez?
A bajt temészetesen a BA is érzékeli. Ennek érdekében tavaly a hazai légitársaságokkal és a Magyar Turizmus Zrt.-vel együttműködve egy sor akciót kezdeményezett az idegenforgalom fellendítésére, emellett a Malévval közösen indított marketingkampányt Szlovákiában - így próbálván elcsábítani utasokat a konkurens pozsonyi reptértől.
Mindez azonban valószínűleg nem lesz elég a német tulajdonosok nagy ívű terveinek teljesítésére. Ehhez - sok minden egyéb mellett - a forgalom több mint harmadát adó Malév stabilizálódására, a fapados piac újbóli felvirágzására, a turizmus erőre kapására, a hazai fizetőképes kereslet növekedésére és persze a válság által igencsak megtépázott légiipar magára találására is szükség lenne.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
