Ha valaki már normál munkaviszonyban dolgozik, akkor nem lehet azt a munkaviszonyt egyszerű foglalkoztatássá alakítani.
Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe 40 százalék. Ezt a kifizetett - nettó - bér után a munkaadó fizeti, és ezen túlmenően sem a munkaadónak, sem a munkavállalónak más fizetési kötelezettsége nincs. Sőt a munkavállalónak - ha az éves jövedelme az egyszerűsített foglalkoztatásból nem haladja meg az évi 840 ezer forintot - bevallást sem kell tennie.
A 40 százalék közteher nyugdíjra, baleseti egészségügyi ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosít. A befizetés 91,8 százaléka a nyugdíj alapé, 1,4 százalék az egészségbiztosítási-, 6,8 százalék pedig a munkaerő piaci alapé. A jelenleg működő munkavállalói könyv alapján vásárolt közteherjegy ellenértékéből 83 százalék a nyugdíjalapot, 6 százalék az egészségbiztosítási-, míg 11 százalék a munkaerő piaci alapot illeti.
A törvényjavaslat indoklása szerint az új rendszer kevesebb adminisztrációval jár, és megszünteti az alkalmi munkavállalói könyvvel való visszaélést - a fekete munkát. (A munkaviszonyt igyekeztek egyes munkavállalók így leplezni.) Ami pedig az adminisztrációt illeti, az az alkalmi munkavállalói könyvnél a közteher jegy beragasztásából, és annak aláírásából állt. Az új rendszerben viszont be kell jelenteni a munkavállalót, szerződést kell kötni, és át kell utalni a 40 százalékokat.
A közteher összege is emelkedik. Például aki napi 1.800 forintot fizet jelenleg, annak 400 forintos közteherjegyet kell beragasztania az alkalmi munkavállalói könyvbe. Ez 22 százalékos közteher, míg 2399 forint napi díjnál a 400 forint 16 százalékot tesz ki. Másik példa: aki napi 3.600 forintot fizetett az alkalmi munkavállalónak eddig, annak 1.100 forintos közteherjegyet kellett beragasztania. Itt a közteher alig haladta meg a 30 százalékot, viszont 4.600 forint napi bér után is ennyi volt a közteherjegy értéke, amely viszont még 25 százalékot sem tett ki.
Az idén év végéig fel nem használt közteher jegyeket a jövő év végéig a posta visszaváltja.
MTI
