<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Hazai szálláshelyek, vendéglátóegységek, figyelem!

Pályázzanak és nyerjenek díjat az ország legjelentősebb designversenyén - nevezzenek be a Klasszis TopDesign 2022 megmérettetésre!
Külföldi és hazai szakértőkből álló zsűri, bemutatkozási lehetőség a nagyközönségnek, exkluzív díjátadó gála.

Regisztráljon most!

A gazdasági reformok jórészt elakadtak, és nemcsak az egészségügyben – mondta el az mfor.hu-nak adott interjújában Antal László, az MKB elnöki tanácsadója. A reformok hívének számító közgazdász szerint az adócsökkentésnek jelenleg nincsenek meg a feltételei, és komoly veszélyeket hordoz ilyen lépésekbe belefogni, mivel a költségvetési egyensúly ingatag.

Megtorpantak a reformok (Mfor-montázs)
- A magyar gazdaság egyik legnagyobb problémájának a gyenge GDP növekedési ütemet tartják az elemzők. Ön szerint hogyan alakul majd a gazdaság teljesítménye?

- A GDP-növekedés idén várhatóan mintegy 2,5 százalék lesz: a kutatók előrejelzései között nincsenek túl nagy különbségek, hiszen ezek két és három százalékos sávban mozognak.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a gazdaság talpra állása nem az idei éven múlik. A magyar gazdaság túl van azokon a központi lépéseken, amelyek fékezik a növekedést. Ezért az idei tervek egészen biztosan meglesznek, ám nagy kérdés, hogy a GDP növekedése fel tud-e gyorsulni négy százalék felé. Eléggé kétséges, hogy visszakerülünk-e a korábbi négy százalékos trendre.

Évekig arról beszéltünk, hogy a magyar gazdasági növekedés akkor optimális, ha az Európai Unió átlagát két százalékkal haladja meg, ettől azonban elmaradhatunk. 3-3,5 százalék lehet az a hosszú távú trend, amire egy megnyugvó gazdaságpolitika mellett vissza tudunk állni. Ez kisebb, mint amit korábban vártunk, és az előnyünk az EU-val szemben fokozatosan csökken. A trend mindenesetre lassulást mutat, ami persze megváltozhat, ha például hirtelen felélénkülne a vállalkozói kedv.

- Ha az optimális négy százalékkal nő is a magyar gazdaság, akkor is lényegesen elmarad a környező országok bővülési ütemétől.


- Igen, de ez nem olyan nagy baj, hiszen a kelet-európai növekedési ráták nem maradnak olyan magasak. Néhány éve a balti országokat csodáltuk, most pedig a nemzetközi minősítő intézetek figyelmeztetnek bizonyos feszültségekre, és úgy tűnik, ezeknek az államoknak rá kell lépniük a fékre.

A kimagasló magyar növekedés 1997 és 2004 között az úgynevezett "helyreállítási" perióduson alapult. A rendszerváltás után bezúdult a külföldi tőke, ami komoly felhajtóerőt jelentett. A privatizációnak is komoly hatása volt, ám ezeknek a tényezőknek jó része csak egyszeri alkalom, és mára kimerültek.

- A kilátások kapcsán a kormányzat az uniós források segítségével élénkülő beruházási kedvre számít. Lendületet adhat az a pénz?

- A következő évek kapcsán aggodalomra ad okot a beruházási ráta alacsony szintje. Az idén a feldolgozóipari beruházások 30 százalékkal nőnek, de ez az egyszeri Hankook-üzletnek köszönhető. Mindenesetre az kijelenthető, hogy a beruházási trend kedvezőtlen, ami a hosszú távú kilátásokat erősen rontja. És ez még akkor is igaz, ha megkezdődött az uniós források beáramlása.

Antal László (Forrás: mindenttudas.hu)

Magyarország esetében számottevő tényező a GDP-ben a fogyasztás bővülése. Ez a modell az Egyesült Államokban esetleg működhet, de nálunk ilyen növekedési modell nem lehetséges. A beruházási szerkezetben évek óta gondok vannak, bár idén - éppen a feldolgozóipari beruházások erősödése miatt - kedvező átalakulás figyelhető meg. Szerencsére az Amerikából kiindult subprime válság csak kis mértékben fog elérni Kelet-Európába, igaz, így is nagy hullámokat kavarhat. Az igazi veszély azonban Magyarország számára az lehet, ha a német gazdaság lelassul.

- Sokan tartanak attól, hogy 2009-ben a kormány beáldozza a konvergencia programot. Ön szerint is reális veszély ez?

- 2009-ben nem valószínű, hogy a magyar gazdaság eléri a négyszázalékos bővülési ütemet, noha a választások miatt a kormányzat bizonyára nagyon szeretné, ha ennyire dinamikus lenne a gazdaság. Komoly veszély lesz, hogy a kormány - engedve a csábításnak - eltér a konvergencia programtól. A deficit 2008 végére eléri a tervezett szintet, ám a hiánycsökkentő lépések hatása 2009-re kimerül.

Problémát jelent, hogy a költségvetés helyzetét javító reformok elakadni látszanak. A szocialista-liberális koalíció a reformok kapcsán kénytelen folyamatosan nagy engedményeket tenni. Az egészségügyi reform esetében például a mai intézkedések már csak a töredékei az eredeti elgondolásnak.

Annak ellenére is, hogy visszalépésekre került sor, az egészségügyben nagyon jelentős változások történtek. Ugyanakkor borzasztóan bizonytalanok a reformlépések, és ennek következtében az egész gazdaságpolitika hitelét veszítheti. Ha pedig elillan a bizalom, akkor a befektetők nem szívesen ruháznak be.

- Egyre többen, köztük komoly gazdasági szakemberek sürgetik az adócsökkentést, mondván, hogy csak így tartható fenn az ország versenyképessége. Valóban megoldást jelenthetne egy adócsökkentési program kidolgozása?

- Az adócsökkentésnek jelenleg nincsenek meg a feltételei, és közeljövőben nem ajánlatos mérsékelni az adószintet. Éppen azért, mert a költségvetési egyensúly javulása kétséges és a reformok kifulladtak. Másrészt - az amerikai recessziós veszélyek miatt - a világpiaci események is negatív fordulatot vettek. Vagyis ebben a helyzetben egy adócsökkentés nagy kockázatokat rejt magában.

Másrészt az sem valószínű, hogy például az egykulcsos adó jelentős növekedést indukálna. Az is tény, hogy Kelet-Európában adócsökkentési verseny alakult ki, de ennek hatásait kár túlértékelni. Szlovákiában elsősorban nem az alacsony adók miatt kiugróan magas a növekedés, hanem attól, hogy most lendült fel a privatizáció. Mi sajnos ezen túl vagyunk, ezt a lehetőséget már kimerítettük, így hozzánk nagymértékű új tőke nem fog érkezni.

- Az adócsökkentéshez az állami kiadásokat is mérsékelni kell. Ön szerint egy ilyen változás véghezviteléhez lenne társadalmi akarat?

- Az adócsökkentés egyik következménye az lenne, hogy sokkal kisebb szociális kiadások mellett működne a rendszer. A szlovákoknál jóval alacsonyabb az ilyen típusú költekezés, de Magyarországnak ebben sokkal kisebb a mozgástere. Tény, hogy egyik újonnan csatlakozó országban sem túl erős a politikai stabilitás, de hogy ennyire megbénítsa a gazdaságot, mint nálunk, az szinte példátlan. Nálunk semmiben nem alakul ki konszenzus, és semmihez sem tudunk hozzányúlni.

A márciusi népszavazás, hiába szól a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról, ilyen politikai ügy. Alapvető kérdések azonban fel sem merültek, arról szó sincs, hogy piaci alapra térjen át az egészségügy. Pedig abban a periódusban, ami előttünk áll, amikor is növekedni fog az átlagéletkor, sok kérdést kell megoldani, és a társadalombiztosítás terén egyre inkább szükséges lenne áttérni az öngondoskodásra.

Varga M István

Menedzsment Fórum 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.