6p

A gazdasági reformok jórészt elakadtak, és nemcsak az egészségügyben – mondta el az mfor.hu-nak adott interjújában Antal László, az MKB elnöki tanácsadója. A reformok hívének számító közgazdász szerint az adócsökkentésnek jelenleg nincsenek meg a feltételei, és komoly veszélyeket hordoz ilyen lépésekbe belefogni, mivel a költségvetési egyensúly ingatag.

Megtorpantak a reformok (Mfor-montázs)
- A magyar gazdaság egyik legnagyobb problémájának a gyenge GDP növekedési ütemet tartják az elemzők. Ön szerint hogyan alakul majd a gazdaság teljesítménye?

- A GDP-növekedés idén várhatóan mintegy 2,5 százalék lesz: a kutatók előrejelzései között nincsenek túl nagy különbségek, hiszen ezek két és három százalékos sávban mozognak.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a gazdaság talpra állása nem az idei éven múlik. A magyar gazdaság túl van azokon a központi lépéseken, amelyek fékezik a növekedést. Ezért az idei tervek egészen biztosan meglesznek, ám nagy kérdés, hogy a GDP növekedése fel tud-e gyorsulni négy százalék felé. Eléggé kétséges, hogy visszakerülünk-e a korábbi négy százalékos trendre.

Évekig arról beszéltünk, hogy a magyar gazdasági növekedés akkor optimális, ha az Európai Unió átlagát két százalékkal haladja meg, ettől azonban elmaradhatunk. 3-3,5 százalék lehet az a hosszú távú trend, amire egy megnyugvó gazdaságpolitika mellett vissza tudunk állni. Ez kisebb, mint amit korábban vártunk, és az előnyünk az EU-val szemben fokozatosan csökken. A trend mindenesetre lassulást mutat, ami persze megváltozhat, ha például hirtelen felélénkülne a vállalkozói kedv.

- Ha az optimális négy százalékkal nő is a magyar gazdaság, akkor is lényegesen elmarad a környező országok bővülési ütemétől.


- Igen, de ez nem olyan nagy baj, hiszen a kelet-európai növekedési ráták nem maradnak olyan magasak. Néhány éve a balti országokat csodáltuk, most pedig a nemzetközi minősítő intézetek figyelmeztetnek bizonyos feszültségekre, és úgy tűnik, ezeknek az államoknak rá kell lépniük a fékre.

A kimagasló magyar növekedés 1997 és 2004 között az úgynevezett "helyreállítási" perióduson alapult. A rendszerváltás után bezúdult a külföldi tőke, ami komoly felhajtóerőt jelentett. A privatizációnak is komoly hatása volt, ám ezeknek a tényezőknek jó része csak egyszeri alkalom, és mára kimerültek.

- A kilátások kapcsán a kormányzat az uniós források segítségével élénkülő beruházási kedvre számít. Lendületet adhat az a pénz?

- A következő évek kapcsán aggodalomra ad okot a beruházási ráta alacsony szintje. Az idén a feldolgozóipari beruházások 30 százalékkal nőnek, de ez az egyszeri Hankook-üzletnek köszönhető. Mindenesetre az kijelenthető, hogy a beruházási trend kedvezőtlen, ami a hosszú távú kilátásokat erősen rontja. És ez még akkor is igaz, ha megkezdődött az uniós források beáramlása.

Antal László (Forrás: mindenttudas.hu)

Magyarország esetében számottevő tényező a GDP-ben a fogyasztás bővülése. Ez a modell az Egyesült Államokban esetleg működhet, de nálunk ilyen növekedési modell nem lehetséges. A beruházási szerkezetben évek óta gondok vannak, bár idén - éppen a feldolgozóipari beruházások erősödése miatt - kedvező átalakulás figyelhető meg. Szerencsére az Amerikából kiindult subprime válság csak kis mértékben fog elérni Kelet-Európába, igaz, így is nagy hullámokat kavarhat. Az igazi veszély azonban Magyarország számára az lehet, ha a német gazdaság lelassul.

- Sokan tartanak attól, hogy 2009-ben a kormány beáldozza a konvergencia programot. Ön szerint is reális veszély ez?

- 2009-ben nem valószínű, hogy a magyar gazdaság eléri a négyszázalékos bővülési ütemet, noha a választások miatt a kormányzat bizonyára nagyon szeretné, ha ennyire dinamikus lenne a gazdaság. Komoly veszély lesz, hogy a kormány - engedve a csábításnak - eltér a konvergencia programtól. A deficit 2008 végére eléri a tervezett szintet, ám a hiánycsökkentő lépések hatása 2009-re kimerül.

Problémát jelent, hogy a költségvetés helyzetét javító reformok elakadni látszanak. A szocialista-liberális koalíció a reformok kapcsán kénytelen folyamatosan nagy engedményeket tenni. Az egészségügyi reform esetében például a mai intézkedések már csak a töredékei az eredeti elgondolásnak.

Annak ellenére is, hogy visszalépésekre került sor, az egészségügyben nagyon jelentős változások történtek. Ugyanakkor borzasztóan bizonytalanok a reformlépések, és ennek következtében az egész gazdaságpolitika hitelét veszítheti. Ha pedig elillan a bizalom, akkor a befektetők nem szívesen ruháznak be.

- Egyre többen, köztük komoly gazdasági szakemberek sürgetik az adócsökkentést, mondván, hogy csak így tartható fenn az ország versenyképessége. Valóban megoldást jelenthetne egy adócsökkentési program kidolgozása?

- Az adócsökkentésnek jelenleg nincsenek meg a feltételei, és közeljövőben nem ajánlatos mérsékelni az adószintet. Éppen azért, mert a költségvetési egyensúly javulása kétséges és a reformok kifulladtak. Másrészt - az amerikai recessziós veszélyek miatt - a világpiaci események is negatív fordulatot vettek. Vagyis ebben a helyzetben egy adócsökkentés nagy kockázatokat rejt magában.

Másrészt az sem valószínű, hogy például az egykulcsos adó jelentős növekedést indukálna. Az is tény, hogy Kelet-Európában adócsökkentési verseny alakult ki, de ennek hatásait kár túlértékelni. Szlovákiában elsősorban nem az alacsony adók miatt kiugróan magas a növekedés, hanem attól, hogy most lendült fel a privatizáció. Mi sajnos ezen túl vagyunk, ezt a lehetőséget már kimerítettük, így hozzánk nagymértékű új tőke nem fog érkezni.

- Az adócsökkentéshez az állami kiadásokat is mérsékelni kell. Ön szerint egy ilyen változás véghezviteléhez lenne társadalmi akarat?

- Az adócsökkentés egyik következménye az lenne, hogy sokkal kisebb szociális kiadások mellett működne a rendszer. A szlovákoknál jóval alacsonyabb az ilyen típusú költekezés, de Magyarországnak ebben sokkal kisebb a mozgástere. Tény, hogy egyik újonnan csatlakozó országban sem túl erős a politikai stabilitás, de hogy ennyire megbénítsa a gazdaságot, mint nálunk, az szinte példátlan. Nálunk semmiben nem alakul ki konszenzus, és semmihez sem tudunk hozzányúlni.

A márciusi népszavazás, hiába szól a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról, ilyen politikai ügy. Alapvető kérdések azonban fel sem merültek, arról szó sincs, hogy piaci alapra térjen át az egészségügy. Pedig abban a periódusban, ami előttünk áll, amikor is növekedni fog az átlagéletkor, sok kérdést kell megoldani, és a társadalombiztosítás terén egyre inkább szükséges lenne áttérni az öngondoskodásra.

Varga M István

Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!