Egyre kevesebb háztartás rendelkezik jelentős vagyonnal világszerte, 2006 tavaszi adatokhoz képest az USA-ban mintegy 10 százalékkal csökkent azon családok aránya, melyek vagyona 50 ezer dollárnál magasabb. Európában a megkérdezett háztartásoknak mindössze 11 százaléka jelentett 50 ezer eurót meghaladó magánvagyont. A közép-európai és magyarországi helyzet azonos: a régióban, 3 százalékot tesz ki ezeknek a háztartásoknak az aránya, ami a 2003 és 2004 tavaszán regisztrált szintnek felel meg.
Egyre kevesebb magyar takarít meg
A már sokszor, számos fórumon elhangzó feltételezés, miszerint a magyarok pénzüket ritkán fektetik be, az adatok alapján talán jellemzőbb, mint valaha. A tavaszi helyzethez képest 2006 őszére 75 százalékról 81 százalékra ugrott azoknak a háztartásoknak az aránya, akik egyik befektetési eszközt sem választották pénzük kamatoztatására - ezzel a felmérés történetében legmagasabb szintet elérve. Ez az arány közel kétszerese a nyugat-európai átlagnak, és közel harmadával magasabb, mint az összeurópai arány. A vizsgálat eredményei szerint a magyarországi változások beleillenek az európai tendenciákba, hiszen Európa-szerte jellemző jelenség a befektetési kedv lanyhulása.
Csökkent a megtakarításait alacsonyabb hozamú, ám ugyanakkor kisebb kockázattal járó rövid lejáratú betétekben kamatoztatók aránya (13 százalék). Minimálisan emelkedett a részvényekbe, illetve befektetési alapokba invesztálók aránya. Az életbiztosításokat és nyugdíjalapokat igénybe vevők arányában sem történt számottevő elmozdulás: a tavaszi 10 , illetve 7 százalékról az életbiztosítást választók aránya 9 százalékra, illetve a nyugdíjalapok preferálóinak arány 8 százalékra változott.
Ha lenne pénze, a magyar azt sem tudatosan fektetné be
Arra a kérdésre, hogy "ha rendelkezésére állna 7millió forint, úgy azt mibe fektetné?" a magyarok több mint egyharmada választaná a rövid lejáratú betéteket. Második helyen a kötvények (28 százalék) és az életbiztosítások állnak (27 százalék), amit a nyugdíjpénztárak, nyugdíjalapok és az egyéb befektetések követnek fej-fej mellett 26 százalékos részaránnyal.
A hazai befektetési kedv az eredmények tanúsága szerint elméleti szinten is messze elmarad úgy a nyugat-, mint összeurópai, de még a közép-európai szinttől is. Rövidlejáratú betétekbe - ha tehetné - az európaiak 48 százaléka invesztálna, mely arány a közép-európai régióban 60 százalékra tehető. Ezzel párhuzamosan pedig a befektetési formák minden fajtáját elutasítók aránya is messze elmarad a Magyarországon tapasztalt mértéktől: Nyugat-Európában és összeurópai szinten is a lakosság 24 százaléka utasítana el mindenféle befektetési lehetőséget még akkor is, ha megtakarításaik kedvezően alakulnának. Ez az arány a Lengyelországot, Cseh Köztársaságot és hazánkat magába foglaló közép-európai régióban is csupán 38 százaléka a Magyarországon mért 53 százalékos elutasítási aránynak.
A jövőbeli megtakarításokkal kapcsolatban újfent Közép-Európa, s ezen belül Magyarország a legpeszimistább. Míg az Egyesült Államokban 10 százalék, Európában pedig 17 százalék gondolja úgy, hogy a sokkal kevesebbet fog megtakarítani, mint az elmúlt 12 hónapban, addig Közép-Európában 31 százalék, Magyarországon pedig 40 százalék gondolkodik hasonlóképpen. Hazánkban a valamivel, illetve sokkal több megtakarításra számítók aránya ősszel 4 százalék, illetve 2 százalék volt szemben a tavaszi összesített 12 százalékos aránnyal. Tény ugyanakkor, hogy a legalább változatlan megtakarítással számolók aránya is 31 százalékra csökkent a 2006 tavasszal mért 50 százalékos arány ellenében.
