A „Small Business Act for Europe”-ot hosszas huzavona után, június 25-én fogadta el az Európai Bizottság. Az intézkedéscsomag tíz alapelvet határoz meg a Bizottság és a tagállamok számára a vállalkozásfejlesztési politika területén, valamint négy jogszabály javaslatot említ meg.
Az alapelvek sorában szerepel többek között a csődbe jutott, ámde becsületes vállalkozások újrakezdésének támogatása, a közigazgatási rendszer hozzáigazítása a kkv-k igényeihez, könnyedebb hozzáférésük segítése az innovációs, valamint a képzésekkel kapcsolatos támogatásokhoz, tudtuk meg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Kommunikációs Főosztályától. Az alapelveket várhatóan decemberben fogják véglegesíteni.
A jogszabályi javaslatok egyike pedig az állami támogatásokról szól majd, míg a másik az európai magántársaságok statútumát fekteti le. A harmadik jogszabály az áfa-irányelvet módosítaná, amely szerint a tagállamok csökkentett áfa kulcsokat vethetnek ki a helyben nyújtott szolgáltatásokra. A negyedik joganyag pedig a késedelmes fizetésekről szóló irányelvet módosítaná a jövő évtől.
A joganyag ötlete azért született meg, mert a határokon átívelő tevékenységet folytató kkv-knak számos nehézséggel kell szembenézniük, miután különböző cégformában kell létrehozniuk leányvállalataikat minden olyan tagállamban, ahol üzleti tevékenységet kívánnak folytatni.
Az SPE-forma választásával azonban a vállalkozó időt és pénzt takarít meg mind a jogi tanácsadás, mind a menedzsment, valamint az adminisztráció tekintetében is. Az SPE forma alternatíva lehet egy magyar kkv számára a kft-vel, vagy egy németnek a GmbH-val szemben.
Az SPE az "európai zártkörű társaság" (Societas Privata Europaea) formát takarja, ami a mi cégfomáinkhoz mérve a kft. és az rt. "keveréke", mert alaptőkével bír, részvényjegyzéssel alakul, alapítói természetes személyek és táraságok is lehetnek, részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba, és a részvényesek felelőssége korlátolt, hiszen csak az általuk jegyzett részvények összegének erejéig felelnek.
A Bizottság egyébként azt szeretné, ha minél több SPE jöjjön létre - ezt célozza például az is, hogy a minimális alaptőke mindössze 1 euró lesz ennél a társasági formánál
A kisvállalkozói intézkedéscsomagot megelőző tavaszi konzultáción a hazai szaktárca is részt vett, majd áprilisban és júliusban, az informális Versenyképességi Tanácsokon sor került a joganyag megvitatására is.
Magyarország üdvözölte az átfogó bizottsági kezdeményezést, egyúttal elvárásait is jelezte Brüsszelnek, az adminisztrációs terhek csökkentését jelölve meg legfőbb prioritásként. A kkv-k határon átnyúló tevékenységeinek ösztönzésével kapcsolatban a hazánkat képviselő résztvevők kifejtették, hogy további előremutató ötletekre lenne szükség, majd hozzátették, hogy a szabályok pontosabb, következetesebb alkalmazása szükséges ahhoz is, hogy a kkv-k hozzájussanak a közbeszerzésekhez.
Noha az EU vállalatainak 99 százaléka kkv (azaz legfeljebb 250 főt foglalkoztató és legfeljebb 50 millió euró árbevételű vállalat), a jogszabályok nagy része, valamint a közigazgatási eljárások nem tesznek különbséget a vállalati méret alapján. Ennek következtében az EU-ban tevékenykedő, mintegy 23 millió kkv-nak gyakran ugyanazokat az adminisztratív kötelezettségeknek kell eleget tennie, mint a nagyvállalatoknak.
Hátrányukat már csak azért is ildomos lenne ledolgozni, mivel az elmúlt években éppen a kkv-k voltak azok, amelyek az új munkahelyek 80 százalékát hozták létre az Unióban. A mostani kezdeményezések is – többek között - azt célozzák, hogy munkahelyteremtő képességük továbbra is megmaradjon.
José Manuel Barroso bizottsági elnök megfogalmazása szerint "a kisvállalkozói törvény egy lépés a vállalkozók Európájának irányába. (…) A törvény célja, hogy segítse a kisvállalkozások virágzását, és hogy a legjobbakat olyan rajtpozícióba helyezze, ahonnan sikerrel indulhatnak a világ meghódítására".
