Sem az adózás rendjéről szóló, sem a jövedelemadó-törvényt nem arra találták ki, hogy tömeges vagyongyarapodási vizsgálatokat végezzen az adóhatóság - mondta Csilléry Alexandra vagyonosodási ügyekre specializálódott ügyvéd egy, a Budapesti Ügyvédi Kamara által rendezett konferencián. Pár éve ezek a vizsgálatok még tipikusan az egyéni vállalkozókat érintették, ma viszont bárkit utolérhetnek. A jogszabály viszont túl képlékeny ehhez.
A kölcsön például nem tartozik a jövedelem kategóriájába (nem kell adót fizetni utána), hiszen likviditási kérdés és nem jövedelemszerzés. Vagyis semmiféle szerződést, emlékeztetőt nem kell írni a kölcsön adásáról. Annak ellenére, hogy semmilyen jogszabály nem rendelkezik a kölcsön nyilvántartásáról, az adóhatóság megköveteli azt a bizonyítás során.
Ennél is jellemzőbb gumiszabály az életszerűségre hivatkozás és a hitelt érdemlő bizonyítás. Azt például az ügyvédnő szerint nem fogadják el életszerűnek a revizorok, ha valaki otthon tartja a pénzét. Nem lehet tehát arra hivatkozni, hogy eladott lakás árát tartotta otthon az eljárás alá vont személy, majd egy év múlva abból vett új autót - az ilyen védekezést életszerűtlennek tartja az adóhatóság, mondván, azt a pénzt biztosan elköltötte másra.
Persze az életszerűségnek másik oldala is van. Különösen vidéken divat, hogy a tagi kölcsön, ingatlan adásvétele mellett az állami támogatások listáját is felhasználják a revizorok: honnan tudta előteremteni az adott kistermelő, egyéni vállalkozó az önrészt. Kiderülhet, hogy nem tudja előadni, honnan származik a szóban forgó összeg - ekkor a vagyonosodási vizsgálat megállapítással zárul, vagyis meg kell fizetni az adókülönbözetet, számol be a Napi Gazdaság.
