Gion Gábor, a Deloitte Magyarország Könyvvizsgálati üzletágának vezető partnere, az Energia és energiahordozók szektor vezetője elmondta: A múlt évhez hasonlóan idén is az energia-, és energiahordozók szektor cégei uralják a TOP 500 lista felső régióit. A legnagyobb ötből például négyen, a legnagyobb ötven cégből pedig 27-en képviselik ezt a szektort - teljesen mindegy tehát, hogy a rangsor mekkora szeletét vesszük alapul, a dominancia egyértelmű.
A Deloitte szakértője hozzátette: Ez a meggyőző szereplés egyebek mellett olyan külső okokra is visszavezethető, mint az elmúlt év során időszakosan ugyan, de bőven száz dollár fölé kúszó, és ezzel a legtöbb elemző várakozását felülmúló hordónkénti olajár. A külső tényezők közül nem szabad kifelejteni a máig állami tulajdonban maradt energiamamutok lelassult privatizációját sem, amit kétségtelenül hátráltatott a régióban terjedő "gazdasági patriotizmus". A hitelpiaci válság terjedése a bankszektorhoz képest kevésbé érintette ugyan az iparágat, a régió minden energiaipari vállalatának számolnia kell ugyanakkor az állami tulajdonú energiaóriásai révén jelentős befolyással bíró, egyre magabiztosabb Oroszország közelségével.
Rekordévet zártak a bankok
Fülöp András, a Deloitte Pénzintézeti Szektorának vezetője, a Deloitte Pénzügyi tanácsadás üzletágának partnere elmondta: A legnagyobb közép-európai bankok eredményeit elnézve a szektor számára a 2007-es esztendő újabb rekordévet jelentett. Mind a 25 nagy bank tovább növelte mérlegfőösszegét, a profitok pedig tovább nőttek.
Fülöp András elmondta: A válság hatásainak már ma is legalább három dimenzióját látjuk. Az első és legközvetlenebb hatás annak a szinte végtelen és olcsó finanszírozásnak a hirtelen eltűnése, amely az elmúlt években a hitelezési piac agresszív bővülését táplálta a régióban. A hitelválság második komoly hatása, hogy a reálgazdaság növekedése is lassulni kezdett, illetve bizonyos ágazatok helyzete várhatóan jelentősen megnehezedik - ezzel párhuzamosan pedig megnövekedtek a hitelkockázatok is.
A harmadik hatás ugyanakkor már kevésbé hirtelenül, középtávon viszont a legnagyobb mértékben fog hatni a régió bankjaira. A régió legtöbb bankja ugyanis nemzetközi bankcsoportok tulajdonában van – és ezeknek egy részét közvetlenül is érinti az amerikai válság. Ők azok, akik most kénytelenek át-, vagy újragondolni globális és regionális stratégiáikat. A nagy bankcsoportok egy része, amelyet közvetlenül is megviselt a válság, az „újragondolás” során dönthet úgy, hogy akár teljesen kivonul a régióból. Ez könnyen oda is vezethet, hogy a bankok komplett közép-európai hálózatai válthatnak tulajdonost a következő években.
A szakértő kiemelte: A Deloitte a hitelezési piac növekedésének lassulására számít a régióban, ami a hitelek és betétek egészségesebb arányát, és ezzel a lassan növekvő likviditást eredményezheti. A szektor szereplőinek számolnia kell ugyanakkor a magasabb finanszírozási költségekkel, megnövekedett hitelezési kockázattal, miközben egyre nagyobb lesz a nyomás a működés költségein is, amelyeket a hatékonyság érdekében fontos csökkenteni. Mindez természetesen azt is eredményezi, hogy a profitok a bankszektorban lassabban növekednek, sőt több esetben akár ideiglenesen csökkenhetnek is következő időszakban. Megfigyelhető, hogy a bankok jelenleg jóval kisebb figyelmet fordítanak a rövidtávú nyereségességre, inkább a stabilitás és kockázatok minimalizálása van terítéken.
Felpörögnek a telekomcégek
Bodor Kornél, a Technológia, Média és Telekommunikáció (TMT) iparági csoport vezetője, a Dinamikusan fejlődő helyi vállalatok program vezetője, a Deloitte Könyvvizsgálati üzletágának igazgatója elmondta: A TMT-szektor az egyik leggyorsabban változó iparág a vizsgált területek között, amelyre kiélezett piaci verseny, gyors technológiai fejlődés és egyre rövidülő termék-életciklusok jellemzőek.
A TMT-cégek iparági rangsorában kevés a változás a múlt évhez képest, aminek oka részben a cégek tulajdonosi struktúrájában, részben az általános piaci tendenciákban keresendő. A szektor nagy múltú telekommunikációs vállalatai az elmúlt évben mérsékelt, egymással közel azonos növekedést produkáltak, és ezzel szinte bebetonozták magukat az ötszázas lista felső régióiba. A közép-európai régió északi részében a nyugat-európaival szinte azonos ütemű fejlődés jellemző, és ez igaz a telekombevételek lassú növekedésére is.
Bodor Kornél kiemelte: A régió egyik legnyilvánvalóbb sikertörténeteinek egyike az, hogy a multinacionális vállalatok egyes termelési egységeinek áthelyezése révén Közép-Európában az utóbbi években egy valóban világszínvonalú technológiai termelő-szektor megjelenésének lehettünk tanúi.
Hozzátette: A Deloitte tapasztalatai szerint ezeknek a dinamikus, ma még közepes méretű vállalatoknak komoly esélyeik vannak arra, hogy agresszív terjeszkedési stratégiával már néhány éven belül betörjenek az iparági rangsor felső harmadába.
