A magyar kiskereskedelmi forgalomban 2009 harmadik negyedévében megfigyelhető trendszerű változások alapvetően a hitelválságra vezethetőek vissza. Az érintett időszakban mind a bruttó hazai termék, mind pedig a kiskereskedelem - élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes termékekre mért - volumenindexe elmarad az előző év hasonló időszakának eredményétől.
Hasonlóan csökkenő tendenciát mutat a háztartások napi fogyasztási cikk vásárlásainak összértéke is. A GfK Hungária háztartások privát fogyasztását mérő Consumer Tracking adatai szerint a napi fogyasztási cikkekből 1,3 százalékkal alacsonyabb értékben vásároltunk 2009 harmadik negyedévében, mint egy évvel korábban. Az élelmiszer és a háztartási vegyi áru csökkenő értékbeli forgalma az idei év első két negyedévére is jellemző volt.
"Azonban a hasonlóan negatív trendek mögött eltérő fogyasztói magatartás húzódik meg. Míg az első két negyedévben a háztartások inkább a megvásárolt napi fogyasztási cikkek mennyiségén próbáltak spórolni – úgy, hogy közben nem vált tömegessé az olcsóbb árú termékek felé történő elmozdulás a termékszerkezetben –, addig a harmadik negyedévben ez a tendencia tovább erősödött és jelentősen megnőtt az olcsó árú termékek iránti lakossági kereslet. Fokozottan kerestük az olcsóbb, gyakran a kereskedelmi láncok nevével fémjelzett, ún. sajátmárkás termékeket, vagy a velük árban versenyképes kisebb gyártói márkákat" – mondta el Kovács Krisztina, a GfK Hungária Consumer Tracking szektorának menedzsere.
A fogyasztói magatartás megváltozását mutatják a GfK Hungária Vásárlói Hajlandóság Indexének számai is. A tavaszi-nyári hónapokban tapasztalható bizalomerősödés után a harmadik negyedévben ismét visszaesett (8,3 ponttal) a lakosság költési hajlandósága, jelenleg 108,5 ponton áll.