Bár a magyar céget különösen az északnyugat-szibériai Hanti-Manysiföldön működő termelőegységek érdekelnék, ahol már két lelőhellyel rendelkezik részben vagy egészben, az ezekkel szomszédos blokkok már egytől egyig orosz nagyvállalatok kezében vannak, és egy regionális tisztségviselő szerint jelenleg nem hirdettek meg eladásra semmilyen üzletrészt - írta a Vedomosztyi című orosz napilap.
Az újságnak nyilatkozó elemzők szerint a Mol célpontja így a dél-uráli, kazah határmelléki Preobrazhenskneft, a Volga-vidéki Samarainvestneft, vagy a Saratovneftgeofizika lehet. A potenciális ár 200-250 millió dollár körül alakulhat. Más pénzügyi cégek analitikusai viszont csak 100-150 millió dolláros vételárat jósolnak.
Ami a két hanti-manysiföldi lelőhelyet illeti, a Zapadno-Malobalikot a Mol és a közepes méretű Rusznyefty közös termelőcége, a ZMB aknázza ki. A Kreml-közeli Russneft a hatóságilag tönkretett Jukosz fele részét vásárolta ki a ZMB-ből még a múlt évben. A Rusznyefty képviselője biztosította a Vedomosztyit, hogy a cég nem szándékozik eladni a maga fele részét.
A Mol közlése szerint az olajmező, amelyre kötelező érvényű ajánlatot nyújtott be, egy jó csővezetéki kapcsolatokkal rendelkező oroszországi régióban van, 60 millió hordó (8,2 millió tonna) bizonyított és várható készlettel rendelkezik, s kitermelési szintje jelenleg napi 1800 hordót (évi 90 ezer tonnát) tesz ki.
Ez a mező a kisebbek közé tartozik, tehát a magyaroknak nem kell "felülről" jóváhagyást kérniük, sem orosz vállalattal társulniuk a megvásárlására, hanem önállóan léphetnek fel - vélték moszkvai elemzők.
Orosz újságírók egyaránt emlékeztetnek a Mol nyári kudarcára, amikor a Gazprommal közösen pályázott az orosz-brit TNK-BP által dobra vert Udmurtneftre, de a Volga-vidéki termelőcéget végül a kínai Sinopec vitte el az orosz állami Rusznyefty társulva.
