<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Kedden ismertették azt az adótervezetet, mely a Big4-ként ismert tanácsadócégek, illetve befolyásos kamarák és szövetségek közreműködésével készült. A mostani adóreform javaslatok csak 1100 milliárd forint kivonását jelentenék az állami újraelosztásból, ami jóval kisebb összeg, mint Simor András jegybankelnök 2500 milliárdos javaslata. Oszkó Péter, a Deloitte igazgatója, a terv egyik értelmi szerzője az mfor.hu-nak elmondta, hogy az adócsökkentés mértéke itt is mintegy 2000 milliárd forint, de ők számoltak az adórendszeren belüli átcsoportosítás lehetőségével, például az áfa-emeléssel és az ingatlanadó bevezetésével.

A Pénzügyminisztérium ellentmondásosan nyilatkozik - A legfontosabb javaslatok

- A Pénzügyminisztérium közleményében azzal vádolja Önöket, hogy szociálisan nem elég érzékenyek.

- A Pénzügyminisztérium közleményében sok ellentmondás és pontatlanság található. Szemünkre veti például, hogy a javaslatok rontják a nyugdíjasok életkörülményeit, miközben azokat jelentős részük nem érinti. Az egyedüli számukra lényeges intézkedésben, az áfa javasolt emelésében pedig kifejezetten felvetettük egy kedvezményes kulcs bevezetésének lehetőségét, ami éppen ezt a réteget hozhatja kedvezőbb helyzetbe.

Fontos e tekintetben, hogy javaslataink véleményezése azok pontos ismeretében és minden részlet figyelembevételével történjen. Többször hangsúlyoztuk, hogy a ténylegesen alacsony kereseti szinten nem kívánjuk rontani az életkörülményeket, az adófizetési kötelezettségüket nem megfelelően teljesítőktől viszont álláspontunk szerint szükséges megvonni a kedvezményeket.

Ez csak látszólag az alacsony jövedelműeket hozza hátrányos helyzetbe. Valójában azok számára jelent tényleges tehernövekedést, akik alacsony jövedelmet vallanak be, miközben lényegesen jobb jövedelmi és vagyoni viszonyok között élnek.

- A Pénzügyminisztérium azt is állítja, hogy a javaslatuknak nem 1100 milliárd forint, hanem 1250 milliárd költségkihatása lenne.

- Számunkra ez meglepő állítás, hiszen az általunk közölt 1100 milliárdos adat is a Pénzügyminisztérium munkatársainak számításain alapszik, miután a későbbi parttalan viták megelőzése végett őket kértük meg erre a feladatra. Fontos lenne tisztázni, hogyan születhetnek ennyire eltérő eredmények ugyanazon intézkedések költségvetési hatásszámításával kapcsolatban.

- A PM szerint az egészségügyi hozzájárulás (EHO)
jelenleg fejenként havi 1950 forintról 8000 forintra emelése azokat a kis- és középvállalkozásokat sújtaná a legjobban, amelyektől a kormány a foglalkoztatás számottevő bővítését várja, s amelyek fejlődését egyéb eszközökkel támogatni kívánja.

- Véleményünk szerint ez téves statisztikai adatokon alapuló hibás következtetés. A tételes EHO nem terheli kevésbé a nagyobb cégeket, hiszen ők több alkalmazott után több befizetést kell, hogy teljesítsenek.

A tételes EHO-növekedés valójában azoknak jelent nagyobb terhet, akik alacsonyabb jövedelemszinten foglalkoztatnak alkalmazottakat, függetlenül vállalkozásuk méretétől, és azokat hozza viszonylagosan kedvezőbb helyzetbe, akik jobban képzett, szakértő munkavállalókat foglalkoztatnak. Megbízhatatlannak tartjuk azokat a statisztikákat, melyek szerint a kkv-szektorban a foglalkoztatottak jövedelemszintje szükségszerűen alacsonyabb, mint a nagyobb cégeknél, az egyedi munkaerőpiaci tapasztalatok ugyanis nem ezt támasztják alá. Sokkal inkább az a jellemző, hogy az adókötelezettséget fegyelmezettebben teljesítő nagyobb munkáltatók sokszor nehezen tudnak munkaerőt elcsábítani a rugalmas juttatási rendszereket biztosító kisebb versenytársaiktól.

A statisztikák már csak azért is torzak és nem megbízhatóak, mert bejelentett és szabályosan leadózott jövedelmekről tartalmaznak adatokat, miközben az ezzel kapcsolatos fegyelmezettség különböző lehet a kkv-szektorban és a nagyobb befektetőknél. A tételes EHO-emelésre vonatkozó javaslatunk tehát - ahogy egyébként a teljes javaslatcsomag – nem cégméret alapján tesz különbséget és nem nagyobb cégeket preferál a kkv-szektorral szemben, hanem becsületes adófizetőket hoz előnyösebb helyzetbe a jövedelmet részben vagy egészben eltitkolókkal szemben, működjenek azok bármelyik piaci szegmensben is.

Varga M István

Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.