Már készül azoknak a vállalatoknak a listája, amelyekbe nagy biztonsággal be lehet fektetni. „Minisztériumunknak éppen az a feladata, hogy amennyire lehetséges, helyreállítsa a külföldön élők bizalmát országunk iránt. Segítenie kell őket, és lehetővé tenni, hogy megtakarított pénzüket mindannyiunk javára Szerbiában fektessék be” - mondta a belgrádi sajtó híradása szerint Sreckovic a Vesti című, szerb nyelvű frankfurti újságnak.
Pontos számbavétel híján nem tudni, hány szerb dolgozik jelenleg külföldön, elsősorban Nyugat-Európában; számukról a magyar-szerb határon a nyári szabadságolások elején és végén kialakuló, 5-6 órás várakozást előidéző gépkocsioszlopok tanúskodnak. Becslések szerint sok százezren vannak, s nyári hazatértük, otthoni pénzköltésük általában 10-15 százalékkal értékeli le az eurót a dinárral szemben.
Srdjan Sreckovic szerint a külföldön élőktől évente mintegy 3 milliárd euró (a Világbank számítása szerint a bruttó hazai termék 17,2 százaléka) érkezik Szerbiába. Ezt az összeget zömében személyes szükségletek kielégítésére használják, nem befektetésre.
A miniszter még hozzátette: készül a privatizálásra kiszemelt szerb vállalatok listája, és ha megszületik - ez szerinte körülbelül egy éven belül megtörténik -, elküldik a külföldön élő szerbeknek.
