Ismertetése szerint a fizető utasok többsége a busz érkezésekor már elővette jegyét, bérletét; így tőlük a BKV "abszolút pozitív" visszajelzést kapott.
A közlekedési vállalat tapasztalata szerint az első napon az érintett járatokon mintegy öt perccel nőtt a menetidő azok miatt, akiknek nem volt jegyük vagy bérletük, de ez - miután az utasok hozzászoktak az új rendszerhez - csökkenhet. Arra a kérdésre, hogy érkeztek-e panaszok a BKV-hoz, Szilágyi Károly úgy válaszolt: "a bliccelők részéről volt kritika".
A 87-87A, a 187-es illetve a 141-141A járatokon a második és harmadik ajtóra behajtani tilos táblát ábrázoló matricákat ragasztottak, ezzel jelezve, hogy csak az első ajtónál lehet felszállni, de a megállókban plakátokkal is tájékoztatják az utasokat. A rendszer azonban rugalmas, azok, akik nehéz csomaggal, babakocsival, kerekes székkel közlekednek, felszállhatnak a második vagy harmadik ajtón is, de a jegyet, bérletet ekkor is fel kell mutatni - hangsúlyozta a szóvivő.
A rendszert folyamatosan figyeli és "finomhangolja" a BKV, valamint vizsgálják azt is: hogyan lehetne minél több járatra kiterjeszteni ezt a megoldást. Szilágyi Károly szerint az újításnak köszönhetően az utasok és a BKV alkalmazottai is biztonságosabb, tisztább környezetben utazhatnak.
A BKV kísérleti jelleggel vezette be egyes járatain az új felszállási rendszert. A jeggyel nem rendelkező utasok a járművezetőnél megvehetik azt 400 forintért.
Az utazási jogosultságot valamennyi esetben az első ajtónál álló jegyellenőr vizsgálja, illetve a bevezetés kezdeti szakaszában besegít a járművezetőnek a jegyértékesítésben. A leszállásra a második és harmadik ajtónál van lehetőség. A buszokon biztonsági őrök felügyelnek arra, hogy ezeken az ajtókon ne szálljanak fel utasok.
A BKV korábbi közlése szerint a kísérleti program célja a jegyellenőrzés hatékonyságának fokozása, a jegyekért és bérletekért nem fizetők kiszűrése, ezáltal a bliccelők által okozott károk csökkentése.
