Minden cégvezető ismeri azokat a kerülőutakat, amelyekkel csökkenthetők a bérköltségek. A kockázatos trükkök helyett azonban létezik egy jóval motiválóbb pénzügyi eszköz is, amellyel a munkáltató adó- és járulékmentesen honorálhatja alkalmazottai munkáját, áll a szerkesztőségünkhöz eljutatott közleményben.
Egy átlagos magyar cég 200 ezer forint béren kívüli juttatást ad személyenként évente, de a kis- és középvállalkozás dolgozói ennél általánosságban kevesebbet visznek haza. A 2009. január 1-től a béren kívüli juttások 400 ezer forintos értékhatára megszűnik, ugyanakkor egyedi korlátokat vezettek be egyes juttatásokra február 1-jétől.
Az egyes béren kívüli juttatások adómentes értékhatárait a törvény gyakran a minimálbér mértékéhez viszonyítja. Ilyen például a csekély értékű ajándékutalvány, amely évente háromszor a minimálbér tíz százalékáig adható, tehát háromszor 7150 forint értékben, vagy az iskolakezdési támogatás utalvány, amely minden évben a minimálbér 30 százaléka (ez 2009-ben 21 450 forint) értékében adható.
2009. január 1-jétől az adóköteles természetbeni juttatás adója továbbra is 54 százalék, a TB járulék 29 százalék (adóval növelt értékre számolva 44,66 százalék), a munkaadói járulék három százalék (adóval növelt értéke 4,62 százalék) és a szakképzési hozzájárulás 1,5 százalék (adóval növelt értéke 2,31 százalék). Ezáltal a teljes terhelés összesen 105,59 százalékra változik, a korábbi 101,66 százalékhoz képest. Korábban a szakképzési hozzájárulás és munkaadói járulékot nem kellett megfizetniük a cégeknek.
