A Munkaügyi Főfelügyelőség - a két intézmény közötti megállapodás alapján - folyamatosan informálja az adóhatóságot a színlelt szerződéssel élő munkaadókról. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szintén tüzetesen vizsgálja a hazai munkaerőpiacon alkalmazott "aggályos" foglalkoztatási jogviszonyt.
| Területek, ahol elterjedt a számlás foglalkoztatás: Biztosítási piac Egyes orvosi és gyógyszerészi szakmák Építőipar Hirdetésszervezés Írott és elektronikus sajtó Kereskedelem Könyvkiadás Fuvarozás Mezőgazdasági alkalmi munkák Ruhaipar Színművészet és előadó-művészet Takarítás Taxizás Vagyonvédelem Vendéglátás |
Több cégnél előfordul, hogy lényegében két szerződést - egy munkavállalóit, illetve egy vállalkozásit vagy megbízásit - kötnek ugyanazzal a magánszeméllyel, és persze mindkét szerződés ugyanarra a tevékenységre irányul. Az egyik APEH-vizsgálat során kiderült, hogy egy részvénytársaság hagyományos munkaviszony keretében minimálbérért foglalkoztatta egyik felsővezetőjét, miközben ugyanazzal a személlyel egy megbízási szerződés már havi 1 millió forintról, plusz teljes költségtérítésről szólt.
Az érem másik oldalaEgy, a múlt évben született moratórium alapján az adóhatóság a türelmi idő végéig, azaz 2005 közepéig (azaz július 1-ig) nem büntet a munkaviszonyt palástoló színlelt vállalkozási szerződések miatt. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) viszont nem tervezi a türelmi idő meghosszabbítását. Eddig mindenesetre 93 adózó cég jelentette be az APEH-nak, hogy tiszta lappal akar indulni, s emiatt átalakította 1150 fő szerződését.
| A Munka törvénykönyve (Mtk.) rögzíti, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat a munkavállaló jogos érdekének védelmét szolgáló rendelkezések érvényesülésének korlátozására, csorbítására. Ezért a szerződés elnevezésétől függetlenül is munkaviszonynak kell tekinteni a jogviszonyt, ha az eset körülményei arra utalnak, hogy a felek között munkaviszony jött létre. |
A kényszervállalkozások visszaszorítása azokon a vállalkozókon is segítene, akik szabályszerűen bejelentve foglalkoztatják dolgozóikat, és emiatt versenyhátrányba kerülnek. A munkaadók ugyanakkor iparágak tönkremenetelétől tartanak, ha a cégek nem tudják megfizetni a bérek utáni - az európai átlagot tekintve magas - adó- és járulékterheket. Ha pedig kényszerítik őket, akkor tömegesen fogják elbocsátani alkalmazottaikat.
Ez a veszély fenyegeti a magyar sajtóban dolgozókat és a kényszervállalkozó művészeket is, és kilátástalan lesz annak a 100 ezer vagyonőrnek is a helyzete, akiket szintén ilyen formában foglalkoztatnak.
A kormány tervei szerint a közeljövőben a feketén foglalkoztató munkáltatók büntetőjogi számonkérésének lehetőségét is megteremtik. A feketefoglalkoztatás büntetőjogi megítélése azonos lenne az adócsaláséval. Az a munkaadó, aki nem fizeti be a feketén foglalkoztatott alkalmazottja után a közterheket, akár nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható lenne.
A munkaügyi felügyelőségek évente mintegy 50 ezer munkáltatónál végeznek ellenőrzést, közülük minden harmadik cégnél találnak valamilyen súlyos szabálytalanságot. Kicsi a lebukás veszélye, s még ha kiugróan magas bírsággal is sújtják a törvényszegőket, az sem elég visszatartó erő, hiszen egy nagyobb cégnek (például a kereskedelmi láncoknak) meg sem kottyan a több milliós bírság.
Menedzsment Fórum
