A hulladékhasznosítást koordináló szervezetek működése sokban hasonlítható az autókra kötendő kötelező felelősségbiztosítás rendszeréhez: a később szemétté váló csomagolóanyagokat - például a nem visszaváltható műanyag palackokat - használó vállalkozások szerződést kötnek a koordináló cégekkel, akik a kibocsátók visszagyűjtési kötelezettségét átvállalva, tovább egyengetik a hulladék útját, hogy környezetkímélő módon, újrahasznosítás után visszakerüljenek az ipari körforgásba, és ne növeljék a szeméthegyeket.
Csökkenthető adók
Az együttműködésben mindkét félnek megéri részt venni, mert egyrészt a koordináló szervezetek licenszdíj fejében átvállalják a termékdíj fizetésre kötelezett vállalatok visszagyűjtési feladatait, másrészt az így befolyt összegből finanszírozzák, meglehetősen szigorú jogszabályi előírások szerint a szelektív hulladékok begyűjtésében és újrahasznosításában tevékenykedő hulladékkezelő vállalkozásokat.
A koordináló szervezetekkel szerződést kötő kötelezettek pedig azon túl, hogy megszabadulnak egy gondtól, mentesülnek az államnak fizetendő termékdíj-kötelezettség alól is. A hulladékbiztosítónak fizetendő licenszdíj jelenleg a termékdíjnak megközelítőleg fele, így a rendszerhez csatlakozók számára, a csomagolási hulladék kibocsátásához kapcsolódó adók akár ötven százalékkal is csökkenthetők.
Ennek ellenére az érintett magyarországi cégek harminc-negyven százaléka még nem kötött szerződést termékdíj fizetési kötelezettség átvállalását biztosító nonprofit szervezettel, így az idén januárban koordinátorként piacra lépő Öko-Kord Kft. szerint van még mit tenni ezen a területen. Más kérdés, hogy hazai felvevőpiacból, azaz koordináló szervezethez csatlakozott hulladékkezelő vállalkozásból is kevesebb van, mint amennyit a magyar piac elbírna - tette hozzá Nagy Bálint, a cég ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint az Öko-Kordhoz hasonló cégek megjelenése lendületet adhat ennek a területnek is.
Nem változnak a szokások
A magyarországi hulladékhasznosítói piac korlátainak eredménye, hogy a hazai hasznosítható hulladékok jelentős részét külföldre viszik. "Természetesen nem olyasmire kell gondolni, mint mikor az Alföldön megjelentek a német szemétbálák. A magyar szemét egy része már így is német feldolgozóüzemekben landol, ez a mennyiség pedig jóval nagyobb annál, mint amit a németek - egyébként valóban illegálisan - idehoztak. Európán kívüli területeken is óriási kapacitással működő feldolgozóüzemeket lehet találni, így nem véletlen, hogy a szelektív hulladékok jelentős része a távol keleten köt ki" - mondta Nagy Bálint.
A kívülálló számára viszont feltűnhet egy ellentmondás: az állam egyik fő célkitűzése a termékdíj bevezetésével és annak folyamatos emelésével az volt, hogy a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra ösztönözze a gazdasági szereplőket, ennek ellenére megnyitotta a kiskaput a termékdíj előli menekülés felé is. Nagy Bálint szerint viszont ez az ellentmondás csak látszólagos, mivel a fogyasztói szokásokat nem lehet egy törvénnyel megváltoztatni. "Sokkal piacbarátabb megoldást kellett találni, a hulladékkal pedig sokkal kevesebb a baj, ha újrahasznosul, azaz nem a szeméthegyet növeli, hanem visszakerül a boltok polcaira mondjuk a PET-palack" - fejtette ki az ügyvezető.
Véleménye szerint még egy haszna van annak, hogy a hulladékhasznosítást koordináló szervezetek egyre hangsúlyosabban jelennek meg Magyarországon is: a szelektív gyűjtés ügye ezeknek a cégeknek elemi érdeke. A szemét ugyanis annál értékesebb, minél több "hozzáadott érték" van egy bálában, ami ez esetben pont kevesebb idegen anyagot jelent.
A feldolgozó munkáját jelentősen könnyíteni tudja, ha külön vannak válogatva az egyes szemétfajták, és nem kell azzal bíbelődnie, hogy a műanyag palackok közül kiszemezgesse a papírhulladékot. Magyarországon a lakosság és a cégek sem elég motiváltak még arra, hogy szelektíven gyűjtsék a hulladékot, ezért a koordináló szervezeteknek a hulladékkezelés finanszírozásán túlmenően a szelektív gyűjtés minél szélesebb körű elterjedésének támogatásában is szükséges a társadalmi szerepvállalása - mondta a cégvezető.
L. Nagy Gábor
