Mivel a világgazdasági folyamatok hosszabb távú trendje a kutatás-fejlesztés (K+F) igényes ágazatok-, üzleti szolgáltatások sikeréről szól, a felsőoktatás fejlesztése legalább olyan jó befektetés, mint a szakmunkásképzés - jelezte a CEU egyetemi tanára. Az akadémikus megjegyezte: érthetetlen, hogy miért kell egy egyetemnek 8 karral rendelkeznie, hiszen ennek alapján "a CEU például nem egyetem, hanem csak egy szakiskola lesz, de nevezhetjük plébániának is".
Miközben Magyarország a GDP egy százalékát fordítja K+F kiadásokra, - s ezen belül is az üzleti szféra kisebbségben van -, addig a sikeres országok ennek többszörösét költik rá. Az ebből levonható tanulság is a felsőoktatás fejlesztésének fontoasságát mutatja. Csaba László az évi 7 százalékos növekedést produkáló India példáját emelte ki, ahol a szofter szolgáltatásból származó export ötször annyit hoz, mint a mezőgazdasági kivitel.
Csaba László előadásában felvetette, hogy a gazdaság nem tűnik a kormányzati munka kiemelt céljának, mintha az Alaptörvény preambuluma fontosabb lenne. Bár a közgazdászprofesszor azt elismerte, hogy az új kormány teljesítette alapfeladatát és sikerült az ország finanszírozhatóságát biztosítania. Ezt szolgálja az államháztartási hiány csökkentése és 3 százalék alatt tartása - tette hozzá.
MTI
