10 400 eurót (mostani árfolyamon számítva 2,7 millió forintot) költöttek a magyar háztartások átlagban tavaly fogyasztási szükségleteik kielégítésére, ami 3,5 százalékos csökkenést jelez 2008-hoz képest, derül ki a RegioData napokban közölt statisztikáiból. Ennél nagyobb visszaesést a felmérésbe bevont kilenc ország közül csupán Romániában mértek, ahol öt százalékkal kevesebbet adtak ki fogyasztásra az emberek.
Előttünk a szlovákok, mögöttünk a románok
Ezzel a mutatóval Magyarország a régiós mezőny hátsó felében található, alig leszakadva Horvátországtól, Szlovákiától és Csehországtól, és kis mértékben megelőzve Lengyelországot.
A mezőnyt egyébként toronymagasan vezetik az osztrákok, de még a második helyezett szlovénok is dupla annyit hagytak tavaly a boltok kasszáinál, mint a magyarok.
A térség szegényházának továbbra is a Balkán számít: Romániában 7000, Szerbiában és Bulgáriában pedig mindössze 5500 euró volt a fogyasztási kiadás 2009-ben.
Érdekesség, hogy az élelmiszerre, lakásra és energiára fordított költések aránya Szlovéniában volt a legalacsonyabb (48 százalék) az összkiadásokon belül, a legnagyobb arányt, 70 százalékot pedig Romániában mutatták ki. Tehát míg a szlovénoknál arányait tekintve is több jut a nem létszükségletnek számító árucikkekre, addig keleti szomszédainknak az amúgy is kevés pénze főleg nélkülözhetetlen kiadásokra megy el.
Az elemzést közlő Die Presse hazánkkal kapcsolatban megjegyzi: az ország a válság és a korábbi időszak elhibázott gazdaságpolitikája miatt komoly spórolásra kényszerült az elmúlt években, és 2008-ban csupán a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelének köszönhetően menekült meg a gazdasági összeomlástól. Igaz, az osztrák napilap azt is megemlíti, hogy a RegioData adatai szerint Magyarországon a fogyasztási kiadások 2001 és 2008 között 65 százalékkal emelkedtek.
Idén is spórolós évet jósolnak
Ami a jövőt illeti, az idei évben várhatóan tovább csökken majd a fogyasztási kiadás a régióban, 2011-ben azonban már növekedés jöhet - igaz, ez még meg sem közelíti majd a krízis előtt mért bővülési ütemet, áll a RegioData elemzésében.
Az elmúlt évet tekintve egyébként a fentihez hasonló eredményt hozott a GfK Hungária Piackutató Intézet március elején közölt felmérése: eszerint a magyar háztartások három százalékkal kevesebbet vásároltak napi fogyasztási cikkekből tavaly a válság miatt. Kevesebbet költöttek például ruházkodásra, utazásra, mérsékelték napi vásárlásaikat, és az olcsóbb árukat részesítették előnyben. A vásárlók egyre több időt töltenek otthon, és kevésbé fizetnek olyan szolgáltatásokért, amelyeket maguk is el tudnak végezni.
A GfK szerint idén az első hónapokban emelkedett a háztartások fogyasztási hajlandósága, de továbbra is kérdéses, hogy a jövőben ez megjelenik-e konkrét vásárlásokban, vagy folytatódik a fogyasztás mérséklődése.
W. B.
Menedzsment Fórum
