Európai sajátosságnak is nevezte Csillag István volt gazdasági és közlekedési miniszter azt a problémát, miszerint Magyarországon ciklikusan 10 évente feltorlódnak az egyensúly hiányából fakadó problémák, és kiigazításokra van szükség. Szerinte az államadósság eszkalálódásához vezet, ha az emberek széles tömege nem fordít kellő figyelmet a megtakarításokra és az öngondoskodásra.
Még él a kádári mentalitás
Az exminiszter úgy látja, hogy a normaváltás elindítását a széles körben elterjedt kádári mentalitás késleltette eddig, minek következtében a mai napig sokan úgy gondolják, hogy létezik "ingyen leves". Úgy látja: a jelenleg működő rendszer a potyautasokat és a járadékvadászokat "termeli" halomra, miközben a verseny és az együttműködés feltételeinek a megteremtésére lenne szükség.
Az önkormányzatok esetében az önellátás helyett az együttműködés és a verseny bevezetése a járható út, miközben az oktatás terén meg kellene szüntetni a feleslegessé váló, "papírgyártó" intézményeket. A jelenlegi patika-rendszert a szakember monopolizált és járadékvadász mechanizmusnak nevezte.
Az ikerdeficit a problémák gyökere
A magyar gazdaság legégetőbb problémájának jelenleg az ikerdeficitet tartja Gál Péter, a Magyar Fejlesztési Bank vezető közgazdásza. A kedvezőtlen helyzet kialakulásáért szerinte elsősorban a költségvetés számai és a költségvetési politika tehető felelőssé.
"Monetáris és fiskális politika nélkül nincs lehetőség az ikerdeficit megállítására" - jelentette ki a közgazdász, aki szerint tartós fejlődésről nem beszélhetünk, amíg a jelenlegi helyzeten nem változtatunk. Szerencsétlennek tartja, hogy az elmúlt néhány év magyar monetáris politikája főképp a tankönyvi eszköztárra épült.
"A magyar gazdaság növekedése az elmúlt 10 évben a világgazdaság ütemét követte, legfeljebb 1-1,5 százalékos eltérésekkel" - mondta előadásában Gál Péter. A növekedés mozgása azonban, bár hazánk gazdasága a nyugat-európai országokénál lényegesen gyorsabban bővül, hagyományosan a németországi tendenciáknak felel meg.
Barcza György, az ING vezető elemzője előadásában arról beszélt, hogy a régióban, főképp Magyarországon igen népszerűek az árfolyamkockázattal terhelt devizahitelek. Ez jelenleg a létező legnagyobb tőkebeáramlási forma (3,5 milliárd euró nettó értékben), az állampapírok és a működőtőke hozamát is meghaladja.
Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy az autópálya-építés könyvelési problémáinak nyilvánosságra kerülése után kezdődött el egy gyors tőkekivonási folyamat. Szerinte a nyáron oly népszerű forgatókönyvek, amelyek a forint összeomlását vetítették elő, ma már nem állják meg a helyüket.
Bokros: a tb-kassza a bűnös
Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, a CEU vezérigazgatója a nyugdíj- és az egészségügyi reformok szükségességéről beszélt a konferencia záróelőadásában. Ennek a két területnek az átalakítása véleménye szerint a legfontosabb a szerkezeti reformok sikeres véghezvitelében.
"A társadalombiztosítási alap folyamatosan növekvő deficitje teszi tönkre a költségvetést, a tb-kassza hiánya a deficit mintegy felét termeli meg. A rosszul működő rendszerek átalakítása nélkül nem érhető el tartós javulás az államháztartás helyzetében" - mondta a professzor. Az mfor.hu exkluzív interjúját Bokros Lajossal itt olvashatja.
Nagy V. Zs.
Menedzsment Fórum
