2001. március 12. 10:00

Hét rendszerváltó ország megítélése is jelentős mértékben javult 2000 negyedik negyedévében -- derül ki az Economist Inteligence Unit (EIU) most közzétett országkockázati rangsorából.

A régió osztályzata ezzel kedvezőbbre változott Latin-Amerikáénál. A csaknem valamennyi feltörekvő térséget jellemző javuló trend azonban a következő három-hat hónapban megfordulhat. A rangsorban jelentősen előrébb lépő államok között több olajexportáló ország is található, tükrözve a 2000 végén még mindig viszonylag magas olajárak stabilizáló hatását. De Kelet-Európa több energiaimportőrének kockázata is csökkent, az Európai Unió exportkeresletének hála. A kutatók a következő hónapokban a feltörekvők kockázati szintjének emelkedését valószínűsítik. Az Egyesült Államok lassabb növekedését Latin-Amerika és Ázsia érezheti meg leginkább. Az előbbi térség elsősorban az elapadó tőkeáramlást, míg az utóbbi a külpiacok keresletének csökkenését sínylené meg.

Magyarországon a folyó fizetési mérleg GDP-hez viszonyított hiányának további csökkenésére számít az EIU. A nyitott gazdaság azonban sebezhető egy esetleges amerikai visszaesés küszöbén. Az intézet értékelése szerint az ország a politikai stabilitás tekintetében "felzárkózott" az ázsiai kis tigrisekhez, ami valamivel negatívabb megítélést tükröz az élenjáró rendszerváltókénál.

Bár az EIU szerinti legvalószínűbb forgatókönyv 2,5 százalékos növekedést prognosztizál az Egyesült Államokra vonatkozóan, nem kizárt a visszaesés az első negyedévben, ami 1-1,5 százalékra csökkentené az éves bővülést. A lassulás több csatornán keresztül is növelné a feltörekvők kockázatát, a csökkenő nyersanyagárak és a mérséklődő exportkereslet mellett a külföldi tőke szűkössége is sújtaná őket.

Ázsiában tovább rontja a helyzetet a japán gazdaság gyengélkedése. Az EIU által alig 0,5 százalékosra várt szigetországi növekedés csökkentheti a jen árfolyamát, ami tovább rontaná a régió országainak versenyképességét. A térségi áruforgalom majd felét az amerikai -- és az OECD-n belüli -- kereslet generálja, ennek mérséklődése különösen Dél-Koreát, Malajziát és Thaiföldet érintené súlyosan. A régióban most üthet vissza, hogy az ázsiai válságot követően nagyon óvatosan fogtak a pénzügyi és vállalati szektor szerkezetátalakításához. A reformokat most jóval kedvezőtlenebb üzleti környezetben kell végrehajtani. A globális lassulás haszna az lehet, hogy felgyorsítja a folyamatot, bár néhány országban megvan az esély a hosszú távú növekedést gátló viszonyok konzerválására.

Latin-Amerika gazdaságai még jobban függnek az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed monetáris politikájának sikerétől. A külföldi tőkére utalt, eladósodott térségben Argentína, Mexikó és Venezuela kockázati mutatója nőhet jelentősen a következő néhány hónapban. Az EIU nem zárja ki, hogy a Fed további 75 bázisponttal csökkenti irányadó kamatlábát, ha az Egyesült Államok gazdaságának dinamikája veszélyesen gyengül.

Kelet-Európában és a volt Szovjetunióban ezúttal nem a rendszerváltás éllovasai voltak a nyertesek, kivéve Észtországot. Az olajimportot és a fogyasztási célú behozatalt több államban is nagyrészt ellensúlyozta az Európai Unió tíz éve nem tapasztalt gyors növekedése által élénkített export. Horvátország, Románia és Macedónia is főként a külső egyensúly javulásának köszönheti jobb megítélését, bár utóbbi esetében a szerzők külön is kiemelték, hogy az etnikai feszültségek miatt az ország a politikai kockázatok szempontjából továbbra is a legrosszabb kategóriába esik. Ez a helyzet Jugoszláviával is, melynek megítélésén azonban sokat javított a Milosevics-rezsim viszonylag békés megbuktatása.

A térség olajexportőrei közül Kazahsztán és Oroszország javított látványosan. Utóbbi esetében sokat nyomott a latban, hogy Vlagyimir Putyin elnök sikereket ért el a központi hatalom erősítésében a regionális vezetőkkel és az oligarchákkal szemben. Ennek eredménye volt az adóreform elfogadtatása is.

Magyarország vonatkozásában a folyó fizetési mérleg javulását emeli ki a jelentés, a szerzők a január--augusztusi időszak adataira hivatkoznak. Bár az EIU külső sokkok által sebezhetőnek tartja a nyitott gazdaságú Magyarországot, mégsem szerepelteti a következő időszak várható "veszteseinek" listáján. A kutatóintézet szerint Horvát-, Lengyel- és Oroszország, valamint Üzbegisztán esetében kell a kockázatok jelentősebb növekedésére számítani. Az elsőben a privatizáció halogatása, a másodikban a külső finanszírozás visszaesése, a harmadikban a külföldi adósságok visszafizetésének halogatása, míg a negyedikben a gyenge gyapottermés okozhat gondot.

Az EIU négy kategóriában -- politikai, gazdaságpolitikai, gazdasági strukturális, likviditási kockázat -- értékeli a rangsorban szereplő 100 államot. A négy csoport mindegyike számos mutatót tartalmaz. A kutatóintézet által felkért szakértők válaszaiból összeálló pontszámokat rendre 22, 28, 27 és 23 százalékos súllyal veszik figyelembe a négy kategóriából, és így alakul ki az adott államra jellemző országkockázati mutató. Ennek lehető legjobb értéke 0, legrosszabb értéke 100. Az EIU emellett betűkkel is értékel: 0--20 között A, 21--40 között B, 41--60 között C, 61-80 között D, 81--100 között pedig E az osztályzat.