Alaposan átalakultak a papírfelhasználási szokások az elmúlt másfél évtizedben Európában és Magyarországon. A digitális technológiai forradalomnak köszönhetően az újságpapírok iránti kereslet drasztikusan visszaesett, miközben a csomagolóanyagok piacát az elmúlt években a hullámkarton csomagolóanyagok előretörése jellemezte. Ezzel párhuzamosan a hulladékká vált papírok szelektív visszagyűjtése és hasznosítása kontinensszerte általánossá vált. Ennek köszönhetően a papírhulladékok hasznosítási aránya az 1998-ban mért 45 százalékról 2013-ra 71,7 százalékra nőtt – derül ki a European Recovered Paper Council legutóbbi jelentéséből
A legnagyobb papír- és csomagolóipari szakmai szövetségeket tömörítő szervezet riportja arra is rávilágít: a papírhulladékok szelektív gyűjtésének és feldolgozásának, valamint másodnyersanyagként történő felhasználásának köszönhetően a papírtermékeket ma már átlagosan 3,5-szer hasznosítják újra, mielőtt végleg hulladékká válnának. Ezen belül különösen jók a reciklálási eredmények a hullámkarton csomagolóanyagoknál, így például a kartondobozoknál, amelyek gyártásához ma már eleve 70 százalékban hasznosított másodnyersanyagot használnak. A European Recovered Paper Council statisztikája szerint a hullámkarton csomagolóanyagok hasznosítási aránya 2013-ra elérte a 81,3 százalékot, ezzel a műanyag, a fém és az üveg csomagolóanyagokat is maga mögé utasította.
A csomagolási hulladékok, és ezen belül a hullámkarton csomagolásokból képződő hulladékok hasznosítása terén Magyarország sem áll rosszul. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága által elkészített, a termékdíjköteles termékekből képződött hulladékok kezelésére vonatkozó 2015-ös Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervből kiderül: az állam által koordinált hulladékkezelési rendszerben a papír csomagolási hulladékok esetén idén 91,6 százalékos hasznosítási ráta – ezen belül 85 százalék anyagában történő hasznosítás - elérését tervezik. Ez jelentősen meghaladja a vonatkozó európai uniós irányelvben minimálisan előírt 60 százalékos hasznosítási kötelezettséget.
"A hulladékhasznosítás terén elért eddigi eredmények, és a töretlenül tovább emelkedő hasznosítási arányok mindennél egyértelműben igazolják, hogy a hullámkarton kínálja a leginkább környezetbarát alternatívát a csomagolóanyagok piacán. A jó hír pedig az, hogy a szigorodó környezetvédelmi elvárások és az üzleti szféra igényei ezen a téren találkoznak egymással” – hangsúlyozta Sigray Mária, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója. A cégvezető kifejtette: egy korábbi GfK-felmérés rámutatott: a csomagolóvállalatok 64 százalékának fontos, hogy a csomagolószer környezetbarát legyen. Emellett a megkérdezettek 79 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a papír csomagolószerek környezetbarát megoldást kínálnak.
A szabályozási környezet ugyancsak a zöld megoldások felé tereli a csomagolás-felhasználó vállalatokat. Így a környezetbarát papír – jellemzően hullámkarton – csomagolószerek után fizetendő környezetvédelmi termékdíj összege kilogrammonként alig 19 forint, miközben a fenntarthatósági szempontoknak kevésbé megfelelő műanyag csomagolószerek termékdíja 57 forint kilogrammonként.
"Mindez persze együttesen sem lenne elegendő a hullámkarton népszerűségéhez, ha nem az egyik legsokoldalúbb csomagolóanyagról lenne szó. A hullámkarton csomagolószerek piaci sikerében döntő tényező, hogy a gyártási, valamint a flexo nyomtatási technológiák fejlődésének köszönhetően a csomagolóanyagok minősége, alkalmazhatósága és megjelenése látványosan javult az elmúlt években" - hangsúlyozta Sigray Mária. A Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója kifejtette: a hullámkarton különböző méretű lehet, tökéletesen igazodva a termékhez. Ennek, valamint a papír csomagolószerek alacsony tömegének köszönhetően pedig a szállítás okozta környezetterhelés, és ennek révén a logisztikai költségek is csökkenthetőek. Egy műanyag kiszerelésben forgalomba hozott 10 kilogrammos gyümölcsös rekesz esetén a teljes tömegből a műanyag láda súlya 1,9 kilogrammot tesz ki, ez a szállított tömeg 19 százalékának felel meg. Ezzel szemben egy hasonló funkcióval rendelkező papírrekesz tömege alig 0,6 kilogramm. Ebben az esetben tehát a szállítmány tömegének 94 százalékát teheti ki maga a termék, jelentős költségoptimalizálást lehetővé téve a felhasználók számára.
A logisztikai költségek csökkentése, valamint a fokozott termékvédelem mellett a marketing szempontok is hullámkarton mellett szólnak. A csomagolás a legjobban kihasználható felület az áruval kapcsolatos vevői érzelmek befolyásolására, valamint az adott termék pozicionálására és a márkaépítésre, miközben a fogyasztási cikkek esetén a vásárlói döntések 80 százaléka a vásárlás helyén születik meg. A boltok polcain egy-egy termék sikere a fogyasztóknál legtöbbször alig 2-3 másodperc alatt dől el, így ebben döntő szerepe lehet a hullámkarton-gyártók által használt flexo nyomtatási technológiáknak köszönhető látványos megjelenésnek.
Csomagolási hulladékok hasznosítása: a hullámkarton került az első helyre
Több mint másfélszeresére emelkedett a papírhulladékok hasznosítási aránya tizenöt év alatt az európai uniós tagországokban, s ezen belül is kimagaslóan magas a hullámkarton csomagolóanyagok hasznosítási aránya. Nincs szégyenkeznivalója ezen a téren Magyarországnak sem: az állam által koordinált hulladékkezelési rendszerben a papír csomagolási hulladékok esetén 2015-ben több mint 90 százalékos hasznosítási arány elérését tervezik, jelentősen túlszárnyalva a 60 százalékos európai uniós kötelezettséget.
