Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának ülésén Czomba Sándor a készülő törvényről nem árult el konkrét részleteket, azonban hangsúlyozta: Magyarországon közel 900.000 olyan ember van a munkanélküliek és az inaktívak táborában, akinek semmilyen szakképzettsége nincs. Azért is lenne fontos ezeknek az embereknek a képzése, mert a szakképzettek elhelyezkedési aránya sokkal kedvezőbb a munkaerő-piacon - fűzte hozzá.
Czomba Sándor elmondta: minél több hátrányos helyzetűt kell bevonni a képzésekbe, bár ez nem egyszerű, az ő részvételi hajlandóságuk, motivációjuk növeléséhez megfelelő eszközrendszert kell működtetni.
Jelenleg nagyon bürokratikus a felnőttképzési rendszer, abban nemcsak a szakképző iskolák, hanem többek között a térségi integrált szakképző központok (tiszk), és a magáncégek is részt vesznek - fejtette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy a felnőttképzési piacon világos, átlátható szerkezetet, munkamegosztást kell kialakítani.
Lényeges kérdés emellett a képzés eredményességének, hatékonyságának mérése is, és a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (rfkb-k) hatáskörét a felnőttképzés kapcsán is érdemes megvizsgálni - jelezte Czomba Sándor.
Kiss Péter (MSZP) a bizottság ülésén hangsúlyozta: a felnőttképzés irányainak kialakításakor figyelembe kell venni a piaci keresletet, a gazdaság szereplőinek megrendeléseit.
Hozzátette: a hátrányos helyzetű térségekben élő, alacsony képzettségű emberek esetében fontos lenne, hogy felnőttkorban, felnőttképzés keretében megerősítsék az alapkompetenciákat, így az írni-olvasni tudást, számolást.
A felnőttképzési rendszert valóban fejleszteni kell, mivel hosszabb távon a nagyobb mobilitásnak, a foglalkoztatás és a gazdaság rugalmasságának kulcspontja a felnőttképzés, növelni kell az ebben részt vevők arányát.
A bizottság annak kapcsán beszélt a felnőttképzésről, hogy a hétfői ülésen Varga Sándor, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgató-helyettese ismertette a szervezet felnőttképzési vizsgálatát, amelyben a rendszer eredményességét vizsgálták 2006-tól a jelenlegi kormányzati ciklusba átnyúlóan.
Varga Sándor elmondta: a vizsgált időszakban a vonatkozó jogszabályrendszer bonyolult és hiányos volt, emellett a szabályozás nem segítette kellően a hátrányos helyzetűek képzésbe való bevonását, és a többcsatornás finanszírozás csak nehezen volt átlátható.
A főigazgató-helyettes kiemelte: a felnőttképzési források nem követték az álláskeresők létszámának emelkedését. Az álláskeresők havi átlagos létszáma 2006 és 2009 között 42,8 százalékkal nőtt, de a felnőttképzésre, és annak fejlesztésére fordított államháztartási források mindössze 2,1 százalékkal emelkedtek.
A rendelkezésre álló források nem csökkentették a régiók közötti fejlettségi különbségeket sem - fűzte hozzá. Az elmúlt négy évben felnőttképzésre felhasznált 102 milliárd forint államháztartási forrást 74,9 milliárd forint uniós és magyarországi társfinanszírozás egészítette ki, de ez sem segítette kellően az elmaradott térségek felzárkóztatását - mondta Varga Sándor.
Varga Sándor jelezte azt is, hogy a támogatott képzések szerkezete csak részben felelt meg a gazdaság elvárásainak, a képzéseket sikeresen befejező hallgatók alig több mint fele kapott munkát. Az összes regisztrált álláskereső vonatkozásában az elhelyezkedési arány ennél még rosszabb, 2006-ban 39,3, 2008-ban pedig 37,3 százalék volt.
A bizottság módosító javaslatot nyújtott be a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992-es XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz. A módosító indítvány szerint összeférhetetlen lenne, hogy a kormánymegbízottak egyben parlamenti képviselők is legyenek.
MTI
