A főpolgármester elmondta, 2004 óta mintegy 41 százalékos béremeléssel lehet számolni a BKV-nál átlagosan. Magyarországon nincs még egy olyan közszolgáltató vállalat, ahol ilyen szintű béremelés történt ez idő alatt - tette hozzá.
A BKV-dolgozók átlagbére 220 ezer forint, a járművezetőké 226 ezer forint, míg az ugyanilyen munkát végző Volán-buszsofőrök átlagos fizetése 170 ezer forint - ismertette. Mint mondta, a városnak óriási kárt okozna a tömegközlekedés leállása. "Ha a BKV leáll, akkor ez óránként egymilliárd forintos veszteséget okozhat az országnak" - figyelmeztetett.
A városvezető szerint számolni kell azzal is, hogy sztrájk esetén a tűzoltók, a rendőrök, a repülésirányítók, a tanárok, a kórházi dolgozók nem jutnak el a munkahelyükre. A minimális szolgáltatás biztosítása azért fontos, hogy "kevesebb ember haljon meg, kevesebb vagyoni kár (...), katasztrófa keletkezzen a városban". A szakszervezetek "nulla százalékos" szolgáltatási javaslatáról azt mondta, az "veszélyezteti az élet- és a vagyonbiztonságot".
A sztrájkbizottság a tulajdonost teszi felelőssé
Elsősorban nem a BKV Zrt. vezetőit tartják felelősnek a kialakult helyzetért a szakszervezetek képviselői, hanem a tulajdonost, vagyis a Fővárosi Önkormányzatot - közölte Földényi György, a sztrájkbizottság elnöke, miután továbbra sem közeledtek az álláspontok.
"Ne felejtsük el, hogy a tárgyalás nem két szereplőből áll, nem csak a munkavállaló van és a menedzsment, hanem ott a tulajdonos is, akinek felelőssége van a tulajdonával szemben és úgy tűnik, hogy semmiféle felelősséget nem érez iránta, hisz megkötötte a vezérigazgató kezét, hogy nem adhat semmiféle bérfejlesztést" - mondta az elnök, majd hozzátette: "ezért úgy érezzük, hogy a felelőség a sztrájkkal kapcsolatban elsősorban a főváros vezetését illeti meg."
Rámutatott: nem a buszvezetők keresnek a legjobban a vállalatnál, hiszen van olyan felsővezető, aki évente 40 millió forintot keres, de a sztrájkbizottság elnöke ismer olyan főosztályvezetőt, akinek évi harminc millió forint a jövedelme.
Földényi György kifejtette, hogy sztrájkőröket állítanak ki az esetleges szeptember 4-i sztrájk idejére minden telephelyen. A sztrájkőrök feladata lesz a munkahelyre beérkező kollégáik irányítása, informálása, illetve arra is figyelnek majd, hogy semmilyen atrocitás ne érhesse a sztrájkolókat.
A sztrájkbizottság elnöke elmondta, hogy a BKV jelenlegi kommunikációja mellett számítanak atrocitásokra, hiszen a munkáltató eddig minden lehetséges törvényt megszegett és a szakszervezetek szeretnék a munkavállalóikat megvédeni.
A mai tárgyalás sem volt eredményes
Földényi György közölte, a szerdai tárgyaláson sem sikerült megegyezni az elégséges szolgáltatásról, illetve az idei bérfejlesztésről. Az álláspontok nem is közeledtek - tette hozzá.
A BKV Zrt. szerda délután közölte: nem vezettek eredményre a BKV Zrt. és a szakszervezetek képviselői között az elégséges közlekedési szolgáltatás biztosításáról szóló mai tárgyalások sem. A szakszervezetek csupán azt vállalnák el, hogy a szeptember 4-ére tervezett sztrájk idején 13 órakor indítanák az első metró- és kisföldalatti szerelvényeket. A felszíni közlekedésben azonban 13 órától csupán a munkafelvétel kezdődne meg.
