A megelőzésre helyezik a hangsúlyt
Sík Endre Miklós, a szakminisztérium esélyegyenlőségi főosztályának vezetője úgy véli, fontos a kommunikáció és a figyelemfelkeltő kampány, de mindezt megelőzi a megfelelő jogalkotás. Ugyanakkor szerinte nem elég kikényszeríteni, hogy a cégek együttműködjenek az érdekvédő csoportokkal, hanem a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. Mint mondta, az elfogadás kultúrájának stratégiáját kell megvalósítani.
Szerinte a romákat és a fogyatékosokat érintő problémák terén sokat tett a kormány (a diszkrimináció visszaszorítására lehetőséget ad egyebek között az egyenlő bánásmódról szóló törvény és a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálat). Ugyanakkor Magyarországon a romák munkanélküliségi rátája nagyon magas, eléri a negyven százalékot, de számos fejletlen régióban meghaladja a kilencven százalékot is. A fogyatékossággal élőknél ez az arány 12 százalék, míg a munkanélküliségi rátájuk 18 százalék.
Magyarországon vannak bizonyos területek, ahol az antidiszkriminációs kezelés nem igazán valósul meg, egyebek között a hitbéli és a vallási meggyőződés miatti megkülönböztetés során. Sík Endre Miklós hangsúlyozta: hazánkban nem jelentenek súlyos problémát ezek a kérdések, szemben a szexuális orientáció miatt hátrányt elszenvedők esetével. Ezt a problémát még a társadalom sem igazán ismeri fel, hiszen egy reprezentatív mintában csupán hét százalék tartotta problémának.
Munkavállaló mint költség?
Cziglerné Dr. Iványi Judit, a Munkástanácsok Országos Szövetségének szakértője, a Nemzeti ILO Tanács alelnöke szerint a jelentés feketén-fehéren kimutatta, hogy jelen van a diszkrimináció hazánkban.
Sok jogszabály született, a gyakorlatban azonban nem érték még el, amit szeretnének. Úgy véli, kevés a bírósági eljárás, és az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz érkezett bejelentések száma is elmarad a várttól.
Új, integrált megközelítési mód kialakítása szükséges, már az oktatás során szükség van a megfelelő gondolkodásmód, szemlélet kialakítására. Mint mondta, ha már azt vizsgálják, hogy valaki hátrányos helyzetben van-e, akkor már elkéstek. Emellett szükség van arra, hogy a munkavállalóra mint a gazdasági élet fontos szereplőjére tekintsenek, és nem úgy jelenjenek meg, mint költség.
Meg kell teremteni a környezetet, amiben a hátrányt elszenvedők biztonságban érzik magukat, és a sokszor nagyon személyes problémájukkal a hatóságokhoz mernek fordulni. AZ ILO a jövőben egyebek között olyan mutatókat próbál kidolgozni, hogy a diszkriminációhoz kapcsolódó esetek bizonyíthatók legyenek, hiszen ennek gyakori hiánya miatt nem lehetséges az eljárás elindítása és a büntetés kiszabása.
Kovács Zita
