Táblázat: mely szektorokba közvetítik ki a legtöbb munkaerőt?
Az egyre inkább elharapódzó visszásságoknak szigorúbb munkatörvényi feltételekkel igyekeznek elejét venni a törvényhozók. Idén április elsejétől például közel egyenlő bánásmódban kell részesülniük a kölcsönzött és a nem kölcsönzött munkavállalóknak, azaz utóbbiak is kaphatnak például a béren kívüli juttatást.
Miért éri meg a munkaerő-kölcsönzés?
A lapunknak nyilatkozó szakemberek állítják: a szezonális munkáknál, illetve az időszakos projekteknél és határidős megbízásoknál a kölcsönző cégek alapvetően nem a járulékokat akarják megúszni, hanem a munkaerő-felvétellel kapcsolatos tevékenységek többségét spórolják meg.
Így többek között csökkenthető az adminisztráció, illetve a bérszámfejtésre fordított idő is, sokan pedig így próbálják ki a munkaerőt, mielőtt állományba vennék.
A lehetőségeknek elvileg nincs határuk, mivel itthon egyelőre nincs meghatározva, hogy egy cég dolgozóinak hány százaléka lehet kölcsönzött munkavállaló. Ezt pedig gyakran ki is használják a vállalatok.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a magán és az állami munkaerő-közvetítői tevékenység feltételei igen különbözőek. A magán-munkaközvetítők profitorientáltak, az ÁFSZ tevékenységét pedig a Munkaerőpiaci Alapból tartják fenn, amelynek feladatköre nem csupán a közvetítésre korlátozódik.
Körte IldikóMenedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok: Egyre keresettebb a kölcsön-munkaerő Fizikai munkásokat kölcsönöznek Szigorral vágnának rendet a munkaerő-kölcsönzésben
