Elképzelhető, hogy hamarosan megváltozik a helyzet. "Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről" szóló, T/5141 sz. törvényjavaslatot október 11-én tárgyalja az Országgyűlés Informatikai és távközlési bizottsága. A parlament őszi ülésszakán megvitatásra kerülő anyag az elektronikus kereskedelem szabályozásán túllépve többek között a domain nevek kiadásának gyakorlatával, a tartalomszolgáltatás szabályozásával foglalkozik, ugyanakkor választ kíván adni az opt-in vagy opt-out kérdésre is.
A kéretlen kereskedelmi megkeresésekre vonatkozó szabályokkal a törvénytervezet 14. §-a foglalkozik. A tervezet szerint az "információs társadalommal összefüggő szolgáltatás felhasználásával küldött reklám" világos, egyértelműen azonosítható kell legyen. A címzettet tájékoztatni kell arról az e-mail címről, ahol jelezheti, hogy a jövőben nem kíván ilyen jellegű reklámot kapni. A reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője köteles nyilvántartást vezetni azokról, akik írásban bejelentették, hogy nem tartanak igényt az ilyen reklámokra. Az ebben a nyilvántartásban szereplő felhasználóknak további reklám küldése tilos. E tilalom a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője által küldendő összes reklámra vonatkozik."
A törvénytervezet tehát a jelenlegi gyakorlattal ellentétesen, illetve a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) javaslata ellenére az opt-out megoldást támogatja.
E-mail marketing: Cseppfolyós szabályozás
Az e-mail marketingben rejlő lehetőségeket senki sem tagadja. Tömeges bevetése előtt azonban tisztázni kellene a játékszabályokat. Az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt zavaros még a helyzet.
