A külhonból ideérkező előadók a digitális PR alapjait tisztázták: a hatalom már a fogyasztó kezében van, és paradigmaváltásra van szükség a vállalatok részéről. Például szembe kell tudni nézni azzal, hogy a fogyasztó visszaszól, sőt alakítja a folyamatokat, és a reklámokat már csak szórakoztató formában tudja befogadni.
Jo Stapleton szerint a legnagyobb probléma, hogy a vállalatok nem tudnak megbarátkozni azzal, hogy a fogyasztók megítélhetik őket. A holnap fogyasztói már "digitális bennszülöttek", akik jobban értik ezt a világot, mint a hirdetők, így hozzájuk kell alkalmazkodni.
Obama alkalmazkodott a digitális bennszülöttekhez
Ezt tette Barack Obama, az Egyesült Államok jövendőbeli elnöke is, aki kampányának jelentős részét az internetes lehetőségekre alakította ki. Míg McCaint 150 milliószor említették különbféle blogokban, addig Obamát 500 milliószor. A Facebook, a MySpace és a hasonló közösségi lapokon is ekkora különbségek mutatkoznak a két tábor közt, tehát már csak ebből is látszik, hogy érdemes odafigyelni a netező közönségre, és a nyelvükön megszólalni.
Virtuális koncert – hol vannak már a Beatlesnek sikítozó lányok
A holland PR-os guru, Ruud Bijl nem mellesleg apuka is, aki sokat tanul kamasz fiától. A fiú online komponálja meg számait, barátaival együtt, akik szintén a számítógép előtt ülnek kezükben a gitárjukkal - a város másik szélén.
A számok komponálásába a közönség is beleszólhat, és miután megszületett a mű, a fiúk online koncerteznek. Tehát el kell engedni a gyeplőt, és a cégeknek igenis nyitottnak kell lenniük az új megoldásokra.
A magyar cégek alig blogolnak
A hazai cégeknek nyitottnak kellene lenniük az új lehetőségekre, de jelenleg még nem azok. Legalábbis a Bell Research felmérése szerint még a professzionális PR-hozzáállás is hagy kivetnivalót maga után ezen a téren. Mint Jakab Áron cégvezető ismertette, a hazai top 500 vállalat felénél egy ember törődik a PR-rel, gyakran ő is a marketingtevékenységen belül.
Minél több ember foglalkozik PR-ral egy cégnél, annál inkább valószínű, hogy PR-ügynökséget is bevon e tevékenységbe. Formális PR-költségvetéssel a cégek hatvan százaléka rendelkezik, ezt az arányt a válság előtt még növelni akarták 2009-ben. A kutatásból az is kiderül, hogy koncentrált a piac, a cégek gyakran nem ismernek sok ügynökséget, csak azt, amelyikkel már dolgoztak. A kreatív, innovatív megoldásokra azonban nyitottak lennének.
Az ügynökségeknek kell megtanítani a cégeket a digitális PR-ra
A nyitottság már szinte félsiker, így nagyon sok minden múlik a PR-ügynökségeken - mennyire sikerült megtanítani a vállalatokat az új kihívásokra. Ez lehet például egy vállalati blog indítása, vagy a cég felbukkanása egy közösségi oldalon, és egyre több videó megjelentetése. Hegyi György (AV Kreatív) a videós információátadásra esküszik: mennyivel egyszerűbb videón bemutatni például egy játszótér-avatást, mint leírni és fényképekkel illusztrálni.
Potenciál itt is van, bár a Paulo Guadagni által ismertetett felmérés szerint a magyarok utolsók a bloggolók sorában. Az internetes közösségi kapcsolatok ápolásában azonban kiemelt helyen állunk, főleg az IWIW-nek köszönhetően.
Önmagában az üzleti blog nem varázsige; nagyon el kell találni valamit ahhoz, hogy az emberek rákapjanak. Ehhez hasonlóan, ha pozitív módon szeretne szerepelni egy cég mások blogjaiban, akkor - akármekkora intézményről is van szó - alázattal, egyenrangú félként kell megközelíteni a bloggolókat, elsősorban a véleményformálókat. "Erőlködni nem lehet, egy mustármárka például ne akarjon IWIW-es adatlapot" – jegyezte meg Sándor Szabolcs (LWP Kommunikáció).
