Már nemcsak külföldről, angol nyelven kapunk spamet, azaz kéretlen elektronikus reklámüzenetet (e-mailben, SMS-ben). Itthon is majd négyszeresére nőtt a spamek miatt indított hivatali eljárások száma 2007-ben, az előző évhez képest – közölte a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH).
Míg 2006-ban 258 ügy zárult le, addig az elmúlt évben összesen 1025 bejelentés érkezett az NHH-hoz és ebből a hatóság 989 esetben hozott az eljárást befejező döntést. A tavalyi évben 465 spammelőt marasztalt el.
Csak a magyarokat keresik
A hatóság összesítéséből kiderül: a kéretlen elektronikus reklámüzenetek túlnyomó többsége e-mail: a 989 lezárt ügyből 985 esetben ilyen elektronikus levél miatt folyt vizsgálat. Három esetben SMS-ek miatt kellett eljárást indítani, egyszer pedig papír alapú – tehát nem elektronikus – hirdetés miatt is a hivatalt keresték meg.
Tartalmukat tekintve gyakoriak voltak az informatikai szolgáltatásokat hirdető kéretlen reklámok: internetes tárhelyszolgáltatást vagy éppen honlapkészítést reklámoztak ilyen formán a szabálytalankodó vállalkozások. Sok, elsőre nem reklámnak tűnő üzenet is keringett 2006-ban, amik viszont szintén spam-nek számítanak, ha valaki nem kéri azokat. Ilyenek például a politikai hirdetések, vagy az adó egy százalékának felajánlására vonatkozó felhívások. Legtöbbször – az esetek 28 százalékában – viszont pénzügyi szolgáltatások megvételére buzdítottak bennünket a törvénytelenül hirdetők. Részletes adatok galériánkban láthatók.
Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény szerint eljárást indítani kizárólag a Magyar Köztársaság területéről nyújtott, vagy az oda irányuló szolgáltatások esetében lehet.
Az első esetben tiszta a kép: akkor tud fellépni a hivatal, ha a reklámot magyarországi székhellyel, telephellyel, lakóhellyel rendelkező hirdető küldi, akár magyar, akár külföldi címzettnek. Azt viszont, hogy egy szolgáltatás az ország területére irányul-e, már nehezebb eldönteni.
Az NHH összefoglalójában az olvasható, hogy erre az elektronikus hirdetés nyelvéből, a feladó személyéből lehet következtetni. A 2007-es évben is többen fordultak viszont a hatósághoz azért, hogy külföldi spameket "jelentsenek fel". A leggyakrabban különböző gyógyszerek megvételére, nyereményjátékokon való részvételre buzdítottak ezek a hirdetések. Az ilyen ügyekben azonban a hivatal nem tud vizsgálatot kezdeményezni, mert kívül esik a hatáskörén.
Van aki kifogást keres
"Magára valamit is adó cég nem spam-el" - ezt az alapszabályt közölte az mfor.hu-val Novák Péter, a Magyar Reklámszövetség internetes tagozatának vezetője. Hozzátette, hogy sokan még ma sincsenek tisztában ezzel, ezért kell mindig ezt elismételni.
Szégyenfal kellene
Arról viszont nincs meggyőződve, hogy sokkal több magyar cég nyúlna a tiltott eszközhöz, mint korábban: "Az biztos, hogy az NHH nagyon jó munkát végez a spamek visszaszorításában. Egyre többen tudják, kihez érdemes fordulni, ha zavaró, kéretlen reklámüzeneteket kapnak személyes eszközeikre, mint a számítógép vagy a mobiltelefon" - mondta a szakember.
Hozzátette: hatékonyabbá lehetne tenni a spam-ek elleni harcot, ha a hatóság rendszeresen nyilvánosságra hozná az elmarasztaló határozatokat. "Biztos, hogy kevesebb cég nyúlna ilyen eszközökhöz, ha tudná: kikerülhet a szégyenfalra" - mondta.
Novák Péter szerint ez a reklámszakmában dolgozó cégeknek is előnyére válhatna, hiszen a kéretlen üzenetek miatt a legálisan - tehát a felhasználó beleegyezésével küldött - e-mail-ek és más eszközök ereje is csökken, ami viszont ellehetetlenítheti a működő piacot.
L. Nagy Gábor
