A Nielsen piackutató cég felmérése szerint hazánkban a többség - 59 százalék - tavalyhoz képest nehezebben osztja be a pénzét, ugyanakkor némi ügyeskedéssel tartani tudják fogyasztási szintjüket - közölte Szalóky Judit igazgató sajtótájékoztatón. A lakosság többsége ugyanannyit (50 százalék) vagy többet (12 százalék) fogyaszt, csupán a megkérdezettek 38 százaléka vesz kevesebb terméket, illetve használ kevesebb szolgáltatást, mint egy évvel ezelőtt. A vásárlók fogyasztási szintjük fenntartása érdekében keresik a megoldásokat, és ennek következtében másként döntenek, amikor boltot, illetve beszerzési csatornát vagy márkaterméket választanak.
Az élelmiszerforgalom 9,6 százalékkal, a vegyi áruk, illatszerek forgalma pedig 8,3 százalékkal bővült az első félévben az előző év azonos időszakához képest, míg az áremelkedés 7,7 százalékos volt.
Az akciós termékeket keressük
Nőtt a fogyasztók árérzékenysége, 17 százalék rendszeresen figyeli a termékek árát, 40 százalék észreveszi az árváltozást. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy fél év alatt szembetűnően fokozódott a fogyasztók érdeklődése a promóciók iránt.
A megkérdezettek 14 százaléka azt válaszolta, hogy boltot is hajlandó váltani egy-egy promóciós ajánlat miatt, míg tavaly csupán 12 százalék válaszolta ugyanezt. További 42 százalék nem változtatja meg a bolthoz való kötődését, de aktívan keresi a promóciókat. Azoknak a száma, akik ritkán vásárolnak promóciók hatására, 17-ről 12 százalékra csökkent.
A válaszadók 88 százaléka igyekszik úgy vásárolni, hogy figyeli az akciókat, 77 százalék pedig rendszeresen bújja a szórólapokat. 72 százalék igyekszik minél több termékből az olcsóbbat beszerezni, és a megkérdezettek 67 százaléka arra törekszik, hogy bizonyos dolgokból csak keveset vásároljon. Ez utóbbi a tudatos vásárlóra lehet jellemző, aki pontosabban tervezi vásárlásait, listával megy a boltba, de a minőségről nem mond le (ide elsősorban a fiatal és középkorú, két gyermeket nevelő családok tartoznak).
A lakosság csaknem fele úgy próbálja szinten tartani fogyasztását, hogy csökkenti megtakarítását, de akad olyan is, aki áruhitelt vesz fel (15 százalék). Ez utóbbi leginkább a gimnáziumi érettségivel rendelkező, fiatal városlakókra jellemző.
Megszeretjük a kereskedelmi márkákat
A korábbiaknál 16 százalékkal többen fogadják el a láncok saját márkás termékeit, az ide tartozó élelmiszereket 18 százalékkal többen veszik. A felmérés szerint minden ötödik forintunkat a láncok által forgalmazott saját márkás élelmiszer termékeire költjük. Az ilyen árucikkek teszik ki a diszkontok értékesítésének a felét.
A vizsgált időszakban többen vásároltak diszkontokban, 18 százalék ennek a bolttípusnak a részesedése, míg tavaly 17 százalék volt. A diszkontok forgalma élelmiszerből 16 százalékkal nőtt idén az első hét hónapban. Bővült a 2500 négyzetméternél nagyobb eladóterű hipermarketek részesedése is, 29-ről 30 százalékra. Az élelmiszerek forgalma itt 15 százalékkal emelkedett.
A legnagyobb forgalmú húsz élelmiszer kategória közül tízben növekedtek a mennyiségben mért bolti eladások. Leginkább, tíz százalékot meghaladó mértékben az ásványvíz, az édes keksz, a praliné és a szeletes csokoládé kategóriák nőttek.
Még kevesebb kis bolt
Folytatódott az a trend, hogy a kisboltok még inkább háttérbe szorultak - közölte az mfor.hu kérdésére Szalóky Judit. Hozzátette: a hazai láncok elsősorban a kereskedelmi márkáknak köszönhetően tartani tudják magukat, bár kissé csökkent a részesedésük. A szupermarketekben pedig jelentősen, 30 százalékkal nőtt az élelmiszerek forgalma, ugyanakkor a vegyi áruké csökkent; összességében ennek a bolttípusnak a részesedése stagnált.
A Nielsen prognózisa szerint tovább nőhet a hipermarketek és a diszkontok részesedése, amely a további áremelkedéseknek is köszönhető. A független kis üzletek helyzete tovább romlik, ezek csak úgy maradhatnak meg, ha beszerzési társulásokhoz csatlakoznak vagy olyan plusz szolgáltatást nyújtanak, amely az adott bolt környékén nehezen vagy nem elérhető.
Kovács Zita
