A Nielsen 90 élelmiszer kategória kiskereskedelmi eladásait méri folyamatosan. A legnagyobb forgalmú tíz termékcsoport forgalommal súlyozott átlagára tavaly október-novemberben 1-28 százalék közti mértékben volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Az áremelkedések tavalyi, viszonylag kis mértéke több okra vezethető vissza. Első sorban arra, hogy az élelmiszerek már tavalyelőtt elkezdtek jelentősen drágulni, így a tavalyi változás nem olyan drámai az előző évhez képest.
Közben pedig a fogyasztók keresik és meg is találják a spórolási lehetőségeket. Egy részük az általa kedvelt kategóriából a kosarába olyan szegmensből tesz terméket, amely kevesebbe kerül. Például kevesebb kolbászt vagy szalámit, de több párizsit vagy felvágottat. Másik sörmárkát, olcsóbb sajtfajtát, esetleg gyümölcsléből száz százalékos juice helyett italt.
Jó néhány fogyasztó úgy tart ki az általa megszokott árucikkek mellett, hogy megváltoztatja beszerzésük helyét: alacsonyabb árszínvonalú üzletekben veszi meg őket. Például tavaly a diszkont csatornában, értéket tekintve 60 százalékkal nőtt az étolaj forgalma, 46-tal az energia- és sportitalé, 40-nel a likőré, 30-cal pedig a tésztáé.
Mások ugyanazt veszik, mint régen, de most tudatosan keresik az árengedményes akciókat, hogy olcsóbban juthassanak kedvelt élelmiszereikhez. Ezt különösen sörnél, margarinnál és fűszereknél tapasztalják a Nielsen kutatói.
További lehetőség a spórolásra, amikor bizonyos kategóriában valaki előnyben részesíti a kereskedelmi márkás terméket, amely általában érzékelhetően olcsóbb az átlagnál, és így lefelé befolyásolja az átlagos fogyasztói árak alakulását.
