Racla Imre, a Közlekedési Főfelügyelet főtanácsosa előadásának indításaként 1926-ra tekintett vissza, amikor egy Kinsey nevű ember szerkezetet alkotott a járműmozgás utólagos ellenőrzésére. A berendezés rögzítette a megtett kilométereket, a járművezető tevékenységét és a sebesség-paramétereket is. Az időmérő óra és a sebességmérő kombinációjából született berendezés hosszú utat tett meg máig, s közben fejlődött is.
A mai tachográfok már 365 napot tudnak rögzíteni a hagyományos vagy digitális írókorongos berendezéssel, s 2004-2006 környékén már a chipkártyás tachográfok generációja fog elterjedni.
Az EU-hoz való közeledés folyamatában Magyarország 2001-ben csatlakozott az AETR Megállapodáshoz (2001/IX. tőrvény - csak nemzetközi relációra volt érvényes; s az ezt kiegészítő 54/2001. kormányrendeletben megjelent végrehajtási utasítás, továbbá a 55/2001. kormányrendelet a szankciókról).
A 41/2002. GKM rendelet 2004. április 30-tól lesz hatályos! - tartalmazza a belföldi szabályozást, amely érdekes és furcsa. A gépkocsivezető eszerint akkor alkalmas feladata ellátására, ha 4,5 óra vezetés után összességben 45 perc szünetet tartott. Napi 9 órás (heti 56 óra, illetve két hét alatt maximum 90 óra) vezetés engedélyezett. Át kell gondolni, mi fér ebbe bele.
Az közlekedési felügyelet ellenőrei és a rendőrség a közúton, a VPOP munkatársai a határokon, a munkaügyi hatóság közösen a közlekedési felügyeletekkel a telephelyeken ellenőrzi az AETR betartását. 2002-ben 280 ezer korongot ellenőriztek, s a legtöbb gondot a kitöltetlen korongok, a vezetési idő túllépés és a készülékek hitelesítésének és dokumentálásának hiánya okozták.
Az ellenőrök az összefüggéseket keresik: a napi és a kétheti összesített vezetési idő, a hétvégi pihenő idő betartását figyelik. A tachográ-korongoknak ráadásul szinkronban kell lenniük a menetlevelekkel is. Nem árt, ha kompjegyekkel, Ro-La-jegyekkel, tankolási számlákkal is alátámasztható a dokumentáció hitelessége. A telephelyi ellenőrzésekre külföldi jelzések nyomán születik intézkedés.
A szabályozás célja a közlekedésbiztonság fokozása, az egységes versenyfeltételek megteremtése és a gépkocsivezetők szociális biztonságának elérése. A jövőben az AETR-ellenőrzések száma növekedni fog, de pozitív hatósági hozzáállás várható.
Forrás: Magyar Közlekedés
Ellenőrzött fuvarok
A közelmúltban BKIK Árufuvarozói Szakmai Kollégiuma által rendezett Fuvarozói Klub a tachográfkorongok ellenőrzésével kapcsolatos hatósági eljárások és menetíró készülékek műszaki jellemzőinek bemutatásával foglalkozott.
