Az Endesa ügye volt az egyik, amely az állami protekcionizmus gyanúját vetette fel az EU-ban. A német E.On energiaóriás tavaly 42 milliárd eurót ajánlott a spanyol cégért, de a spanyol kormányzat feltételekhez kötötte a felvásárlást, amely végül nem is valósult meg. Az Európai Bizottság felszólította a spanyol kormányt a feltételek visszavonására, ám ez nem történt meg. Később az Európai Bíróság is elítélte a spanyol lépéseket, de a német cég időközben visszalépett.
A márciusi E.On-Endesa ítélet brüsszeli utalás szerint iránymutatást adhat más tagországoknak is, például Magyarországnak, amelynek a stratégiai cégeket védelmezni is hivatott jogszabálya - a lex Molként ismert törvénymódosítás - ügyében az Európai Bizottság vizsgálatot folytat.
A spanyol kormány feltételeket szabott az Enellel szemben is, amely az Acciona építőipari vállalattal nyújtott be ajánlatot. Utóbbiak azonban a feltételek nagy részét elfogadták, és az ügylet megvalósulhatott.
Az egyik feltétel szerint az Endesa bizonyos jogokat és elektromos létesítményeket átenged az E.On-nak.
Tavaly Brüsszel egyszer már engedélyezte ezt az ügyletet, de a szerződés - egyebek között éppen az E.On említett kárpótlásával - időközben módosult, ezért volt szükség újabb eljárásra az EU-ban.
