27 málnaszörpöt tesztelt a Tudatos Vásárlók Egyesülete, amelyben nézték a termékek gyümölcs- és málnatartalmát, adalékanyagait, csomagolását és származási helyét. Az eredményekről az egyesület szerdai közleménye számol be.
Az egyes termékek minősége között jelentős eltéréseket tapasztaltak. Míg a legjobbak málnából, cukorból (és esetleg néhány adalékból) álló szörpök, vannak olyan termékek is, amelyek csak nyomokban tartalmaznak málnát, és a gyümölcstartalmukat a sokkal olcsóbb alma, ízüket pedig az aromák adják. Találtak olyan készítményeket is, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak gyümölcsöt. A málnamentes, de málnaízű termékekben cukor, aromák és jellemzően biztonságosnak tekinthető színezékek hozzáadásával érik el a kívánt hatást.
fotó: MTI
Az első három helyen végzett a Papp Lekvár Manufaktúra Natúr málnaszörpje 91%-os, majd a Spar két sajátmárkás terméke a Spar Premium 88% és a Spar Natur pur – 85%-os eredménnyel.
A legalacsonyabb (55-61%) értéket az a négy termék kapta, amelyek egyáltalán nem tartalmaztak gyümölcsöt, ízüket aromák és édesítőszerek, színüket a jobb esetben bodzalé, máskor azorubin biztosítja. Mivel nem tartalmaznak gyümölcsöt, ezeknek a termékeknek a hivatalos megnevezése nem is málnaszörp, hanem málna ízű szörp, amit mindegyik esetben korrektül tüntettek fel a gyártók. Az már más kérdés, hogy a fogyasztók tisztában vannak-e a név jelentésével.
A termékek gyümölcstartalma az esetek felében 30-33%-os volt. A prémium termékeknél viszont elérte az 50%-ot is. Sajnos naivitás lenne azt feltételezni, hogy a málnaszörpben a gyümölcstartalmat a málna jelenti. 24 termék tartalmazott valamilyen gyümölcsöt (nem színezékként), ebből 9 terméknél az alma volt a fő gyümölcs. A szörpök aromáját természetes módon, gyümölcsökkel is lehet biztosítani, de az ízhatás elérése nagyságrendekkel olcsóbban megoldható hozzáadott aromával. Mindössze egy olyan terméket találtak, amelyben semmilyen aroma nem volt.
A szörpökben használt adalékanyagok többnyire biztonságosnak vagy viszonylag kis egészségügyi kockázatúnak tekinthetők. A vizsgált 27 termékből négy szörp kivételével mindegyik tartalmazott valamilyen színezéket, de ez az esetek többségében ezek nem jelentenek kockázatot az egészségre. A gyártók többnyire bodzát, szőlőt vagy akár fekete retket használnak erre a célra. Azonban az egyik legolcsóbb termékben azorubin nevű színezék volt, amely az arra érzékeny fogyasztónál allergiaszerű reakciót válthat ki. Öt termék tartalmazott Na-benzoát tartósítószert, amely az arra érzékenyeknél allergiás tüneteket válthat ki. Hat termékben édesítőszerként ciklamátot és aszpartámot használtak, amelyekkel kapcsolatban már felmerültek egészségügyi kockázatok, bár ezek nem egyértelműen bizonyítottak, de érdemes kiváltani a használatukat biztonságosabb anyagokkal.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete a környezetvédelmi szempontokat is vizsgálta. Mindössze 8 visszaváltható (betétdíjas) termék volt a vizsgált termékek között, és 13 termék készült Magyarországon, így feltehetőleg kisebb a szállításból adódó ökológiai lábnyomuk.
A termékek közül kettő volt biotermék, ezeknek gyümölcs- és cukortartalma ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származik. Ezeknek a szörpöknek az előnye, hogy nem tartalmazhatnak mesterséges adalékanyagokat (tartósító, színezék, édesítő).
mfor.hu
