A jelentés a 2007-es adatok alapján hasonlította össze az országokat, köztük Magyarországot is, amelynek 2007-es adatait a Társadalomkutatási Intézet Zrt., az Ithaka Kht., és a BME ITTK gyűjtötte össze.
A jelentés kiemelte: a vizsgált országok közül Magyarország rendelkezik az egyik legalacsonyabb aránnyal az internethasználók számát tekintve, a 18 évnél idősebb korosztályban.
Az életkor szerepe globális viszonylatban is egyértelműen meghatározza az internethasználatot, ugyanakkor Magyarország egyike azoknak az országoknak, ahol a legnagyobb a szakadék a legidősebb és a legfiatalabb korosztályok között. A legfejlettebb országokban - mint Svédország, az Egyesült Államok, vagy Ausztrália - a 65 évnél idősebb korosztály 30-40 százaléka számít rendszeres internetezőnek, míg Magyarország tekintetében ez csupán öt százalék.
Magyarországon az internetezők kiemelkedően bíznak a világhálón megjelenő tartalmakban, azonban nemzetközi összehasonlításban a magyar internetezők között kifejezetten alacsony az online vásárlók, vagy banki szolgáltatásokat igénybevevők aránya - állapította meg a jelentés.
Annak ellenére, hogy nagy a különbség a többi vizsgált ország és a magyar társadalom egészét tekintve, a 25 év alatti magyar fiatalok szinte azonos arányban használói az internetnek mint külföldi kortársaik, és nagyrészt ugyanúgy is használják a világhálót.
A WIP kutatási együttműködés olyan széleskörű nemzetközi tudományos hálózat, amely az internethasználat mindennapi életre gyakorolt hatásainak elemzésére szerveződött. Az együttműködésben több mint húsz ország vesz részt, köztük Magyarország is, amely 2001 óta tagja a projektnek.
