A jelentkezőnek tudnia kell, mi az a minimum összeg, ami alatt semmiképp sem lenne hajlandó elmenni az adott céghez. Másrészt gondolja át azt is, maximum mekkora fizetés lehet reális a célba vett vállalatnál, és ezt a két számot fejben tartva menjen el az interjúra.
Annak során - a beszélgetés alakulásától függően - akár hazardírozni is lehet egy kicsit, és végül egy, inkább a felső határhoz közelítő összeget is be lehet mondani, idézi a DPA hírügynökség Christine Öttl-t, a téma szakértőjét.
Fontos, hogyha egy "merészebb" összeggel rukkolunk elő, akkor legyünk képesek megindokolni, miért vagyunk ilyen értékesek. Szintén figyeljünk arra, hogy ne legyünk túl merevek. Tehát ha az interjúztató az általunk kívánt bérnél némileg kevesebbet ajánl - de cserében plusz béren kívüli juttatást - például szolgálati kocsit - helyez kilátásba, akkor ezt érdemes megfontolni.
A szakértő szerint egyébként - főleg pályakezdők esetében - még mindig jobb, ha a fizetési igényt firtató kérdésre a „Nem tudom. Mondja meg inkább Ön, körülbelül mennyire számíthatok!” választ adjuk, mintha a hasunkra ütnénk, és találomra mondanánk egy összeget.
Öttl szerint egyetlen felvételiztetőnek sem érdeke, hogy átvágja a jelentkezőt. A végcél ugyanis az, hogy a munkáltató megfelelő színvonalú munkaerőt találjon, és ennek érdekében - ideális esetben - hajlandó is mélyen a zsebébe nyúlni. Tehát ha a pályázó minden feltételnek megfelel, akkor abban az esetben is van esélye az állásra, ha előzetesen a cég elképzeléseit némileg meghaladó fizetési igénnyel rukkolt elő.
