A vezetők többsége magas IQ-val rendelkezik, azonban az érzelmi intelligencia terén javulásra van szükségük - Szunomár Éva, a Pannon fejlesztési igazgatója a Magyarországi Coaching konferencián beszélt erről az IT vezetők fejlesztése kapcsán. Elmondható, hogy más területen működő, kiemelkedő szakmai képességű vezetők is küzdenek hasonló problémával, amelyre kitűnő eszköz lehet a business coaching (személyre szabott vezetői fejlesztés).
A coaching nagy előnye azonban éppen abban rejlik, hogy a legkülönbözőbb problémákra nyújthat hatékony megoldást, hiszen egyénre szabottan foglalkozik az egyes vezetőkkel, meghatározó posztot betöltő munkatársakkal. Így még valakinek abban is segíthet, hogy nyitottabban tudjon kommunikálni, más abban érhet el fejlődést, hogy megtanulja jobban beosztani az idejét, vagy éppen abban, hogy ne minden feladattal saját maga próbáljon megbirkózni, ami minőségibb delegáláshoz (feladatok kiosztása) vezethet.
Sokan abban látják a coaching hátrányát, hogy drága – derül ki egy, a coaching magyarországi helyzetét felmérő, a Business Coach Szakmai közösség megbízásából, a DGS Global Research által végzett friss kutatás eredményeiből, amelyet Dara Péter, a felmérést végző cég ügyvezető igazgatója ismertetett. Tudni kell azonban, hogy a szórás nagy, tízezer forinttól több százezer forintig terjedhet az órabér mértéke, amely sok tényezőtől függ, például a coachok tapasztalatától, a vállalat milyenségétől (méret, tevékenységi terület és a többi).
A többség már ismeri
A 2008. július-augusztusban végzett, 354 szervezetet bevonó felmérés eredményei szerint a résztvevők 15 százaléka nem is hallott a coachingról. Sokan tévesen a tréninggel, tanácsadással azonosítják azt, amitől az különbözteti meg ezt a módszert, hogy a coachok arra törekednek: ne ők mondják meg az ügyfélnek, hogy mit kellene tennie, hanem ő maga jöjjön rá a megoldásra.
A coachingot ma hazánkban elsősorban a pénzügyi-gazdasági szolgáltatást nyújtó cégek, a kereskedelmi vállalatok és az IT társaságok használják. Többségében a budapesti cégek élnek ezzel a módszerrel. Akik nem használják, azok elsősorban a korábban emlegetett pénzre hivatkoznak, csupán 3 százaléka nem hisz a módszer sikerességében.
Érdekesség, hogy sokszor maguk a hr-esek sem ismerik még ezt az eszközt: a megkérdezett cégek 43 százaléka állította, hogy általánosan tudnak arról, mit jelent a coaching, a cégek 48 százalékánál viszont csak néhányan hallottak róla. A hr-szakemberek többsége (81 százaléka) egyébként hasznosnak találja a módszert. A vezetők esetében már kisebb ez az arány, 61 százalékuk találja hasznosnak. Markáns többségük (80 százalékuk) viszont még mindig a tréninget tartja eredményesebbnek.
A kutatási eredmények szerint még a foglalkoztatottak viszonylag kis, mindössze öt százalékát coacholják. A válaszadók többsége (60 százalék szerint) az ideális coaching 5-10 alkalomból áll.
Mire jó a coaching?
A coachingot leggyakrabban teljesítményproblémák esetén, vezetők megtartása végett „vetik be”, de sokan alkalmazzák konfliktuskezelésre, új feladatok, kihívások esetén, stresszkezelésre, illetve a munka és magánélet összehangolására.
Az egyik legfontosabb szempont egy coach kiválasztásakor a személyes szimpátia, ami nélkül nem működhet ez a sokszor hosszú időn keresztül tartó fejlődési, fejlesztési folyamat. Sok ügyfél éppen ezért előnyben részesíti a pszichológus végzettségű coachokat, de ugyanolyan fontosságúnak tartják az iparági tapasztalatot is (ez a kettő azonban a legritkább esetben jön össze).
Úgy tűnik, a coach piacban még nagy fejlődési potenciál rejlik, hiszen a megkérdezettek kétharmada a jövőben legalább ugyanolyan vagy még magasabb mértékben kívánja ezzel az eszközzel fejleszteni vezetőit, mint eddig – derült ki a felmérés eredményeiből.
Kovács Zita
