A Mol hétfőn a BÉT hivatalos honlapján közzétett közleménye szerint az OMV Clearing und Treasury GmbH (OMV) a Mol ellen "kölcsönzött részvények saját részvény jellegének és szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított pert".
Az osztrák, részben állami tulajdonban lévő olajtársaság a Mol közgyűlését követően, május 19-én jelentette be, hogy keresetet nyújt be a Mol áprilisi közgyűlésén hozott összes határozat ellen, a szavazás jogszerűtlenségére hivatkozva.
Az OMV keresetében lényegében három kifogás szerepelt: az OMV álláspontja szerint a közgyűlési határozatokat olyan részvényesek szavazatával fogadták el, amely részvényesek nem szavazhattak volna a Mol éves rendes közgyűlésén.
Az OMV álláspontja szerint ugyanis ezek a részvényesek valójában a Mol saját részvényeivel szavaztak, így az OMV azt is kérte a bíróságtól megállapítani, hogy a Magnoliánál, az OTP-nél, az MFB Investnél, az ING Banknál, a BNP Paribas-nál és a CEZ-nél lévő Mol-részvények valójában saját részvényeknek tekintendők. A saját részvények pedig sem szavazati joggal nem járnak, sem osztalékra nem jogosítanak.
A Mol időközben bejelentette, hogy visszahívja az OTP Banknak és az MFB Invest Zrt.-nek kölcsönadott Mol részvényeket, amelyek így még az osztalékfizetés megfeleltetési napja előtt visszakerülnek a magyar olajcéghez. Az OTP Banknak korábban a Mol 8 millió 757 ezer 362, az MFB Invest Zrt.-nek 4 millió 513 ezer 271 részvényt adott kölcsön.
Az OMV erre reagálva azt közölte: az, hogy a Mol Nyrt. visszahívja az OTP Bank Nyrt.-nek és az MFB Invest Zrt.-nek kölcsönadott részvényeket, alátámasztja korábbi álláspontját, miszerint "ezeket a struktúrákat a Molnak meg kell szüntetnie, mivel ezek a részvények saját részvénynek minősülnek, tehát sem szavazati, sem osztalékhoz való jogok nem társulhatnak hozzájuk."
A magyar szabályok szerint értékpapír-kölcsönzés esetén, amivel a Mol is élt, szerződésben kell megállapodni a szavazati jog gyakorlására vonatkozóan.
A kölcsönadott részvényekhez fűződő szavazati jog gyakorlása kapcsán a tőkepiaci törvény csak azt írja elő, hogy erről a kölcsönszerződésben kell megállapodni. Ugyanakkor a törvény utal a Polgári Törvénykönyv pénzkölcsönzésre vonatkozó szabályaira, miszerint az értékpapír-kölcsönzés pénzkölcsönzésnek minősül, így minden jog a kölcsönbevevőre száll.
