Majdnem 60 százalékos növekedési arányával a digitális adatmennyiség gyorsabban bővül a világban, mint azt a szakemberek korábban gondolták és 2011-re közel 1,8 zettabájt (1800 milliárd gigabájt) méretűvé válik - állapította meg az IDC kutatóvállalat tanulmánya, amelyet az EMC informatikai cégcsoporttal együttműködve készítettek. Ez azt jelenti, hogy öt év alatt megtízszereződik az adatok mennyisége, amely miatt el kell gondolkodni az adattárolási módszerek korszerűsítésén - kommentálta a felmérés eredményeit Ákos György, az EMC magyarországi cégének vezérigazgatója.
A kutatók azt is felfedezték, hogy a létrehozott adatmennyiségnek csak nagyjából a fele kapcsolódik az egyén műveleteihez: a fényképek készítéséhez, a levelek küldéséhez vagy a telefonhívásokhoz. A másik fele az, amit a felmérés készítői digitális árnyéknak neveztek el: az egyénekről szóló információk jó része úgy keletkezik, hogy azok semmilyen hatással nincsenek az adatokra. Ilyenek például az eltárolt nevek egy banki műveletnél, vagy például a személyekről a repülőterek, városok térfigyelő kamerái által készített képek. A felmérésből az is kiderült, hogy a digitális árnyék most először nagyobb, mint az egyének által létrehozott információmennyiség.
Mint kiderült, az információrobbanásban kiemelt szerepe van a vizuális anyagoknak (legalábbis a nyers gigabájtokat számolva): a képeknek, a videofelvételeknek, a digitális tévéadásoknak és a biztonsági kamerák felvételeinek. 2007-ben a digitális kamerák és a kamerás telefonok száma meghaladta az egymilliárdot; a fényképeknek kevesebb, mint a tizede készül filmre - állítja a felmérés.
Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb problémát jelenthet a jövőben az adatok biztonságos tárolásának megteremtése is. Az adatok ugyanis megdöbbentően sok helyen tárolódnak: egyre jobban terjednek az egyre kisebb méretű, speciális feladatokra kialakított, ugyanakkor hatalmas mennyiségű adatot kezelő eszközök (például internettelefon-eszközök, rádiófrekvenciás azonosítók). Emiatt darabszámra 50 százalékkal gyorsabban nő a fájlok mennyisége, mint a gigabájtok mérete.
Ha változatlanok maradnának a feltételek, a 2011-ben keletkező információ elhelyezéséhez több mint 20 trillió (20 millió milliárd) darab fájl kering majd a "digitális univerzumban", ami hatalmas biztonsági kihívást jelent mind a cégek, mind a fogyasztók számára. A helyzetet bonyolítja, hogy az adatok biztonságáért, az adatvédelemért és a rendelkezésre állásért már most 85 százalékban cégek felelősek, és nem az egyének, akikhez ezek a fájlok "kapcsolódnak".
2007-ben a vállalatoknál fellelhető információk mintegy 30 százaléka igényelt kiemelt védelmet, 25 százalékukra vonatkozott valamilyen megőrzéssel, illetve a személyes és nem személyes adatok védelmével kapcsolatos törvényi előírás és kevesebb mint 20 százalékát kellett legalább 10 évig tárolni. 2011-re a vállalati információ 45 százalékát kell kiemelten védeni, 30 százalékára vonatkozik majd valamilyen törvényi szabályozás és 35 százalékát kell hosszú távra megőrizni.
A környezeti problémákat is felvetette a tanulmány: az összegyűlő elektronikus hulladék mennyisége csaknem évi egymilliárd darab, ezért főleg a használt mobiltelefonok a felelősek. Évről évre egyre több a személyes digitális elektronikus berendezés, például a számítógép és laptop is, de a digitális televíziózásra váltás is jókora mennyiségű analóg tévével illetve DVD lejátszóval növeli majd az e-szeméthegyet – ami 2011-re megduplázódik. az eszközök energiafelhasználása is rohamosan növekszik.
Tavaly a digitális univerzum 95 százalékát strukturálatlan, azaz nem rendszerezetten tárolt adatok tették ki. A szervezeteknél az adatok több mint 80 százaléka "hever összevisszaságban". A tanulmány ezért arra hívta fel a cégek figyelmét, hogy a digitális univerzum méretének és bonyolultságának robbanásszerű növekedéséhez csak úgy tudnak majd alkalmazkodni a cégek, ha egységes irányelveket dolgoznak ki az információ irányítására, azaz egységes rendszerbe foglalják a védelemet, tárolást, elérhetőséget és a törvényi szabályoknak való megfelelés problémáját. Új adattároló eszközöket és szabványokat kell majd bevezetniük, a tárolóeszközök optimalizálásától kezdve a strukturálatlan adatok kereshetőségének megteremtésén át egészen az erőforrások hatékonyabb felhasználásáig.
L. Nagy Gábor
